Kéneső jodidjai

A kéneső következő jodidjait ismerjük:

E vegyületek közül a két első fontosabb.

Merkurijodid. A természetben mint nagyon ritka ásvány (Coccinit) előfordult. A kéneső és jód közvetlen egyesülése útján is képződik. E mérges vegyület rendesen ugy készül, hogy 5 sr. káliumjodid oldatához 4 sr. merkuriklorid oldatát elegyítjük. Az ilyenkor skarlátpiros csapadék alakjában leváló merkurijodidot a kimosás után enyhe melegen kiszárítjuk. Skarlátpiros, nagy fajsúlyu kristályos por. Vizben ugyszólván oldhatatlan. Borszeszben elég jól oldódik. Dimorf és paramorf. A hevítéskor megsárgul és az addig hidegebb részein szép citromságra szálladékot képez. A merkurijodid e sárga módosulata (rombos) nem állandó, hanem idővel a vörös módosulatba (négyszögü) visszaalakul. Gyógyszer, a magyar gyógyszerkönyvben hivatalos (Hydrargyrum dijodatum rubrum).

Merkurojodid. Kéneső 40 sr. és jod 25 sr. összedörzsölése útján készül. Az összedörzsöléskor a borszesszel való megnedvesítés fontos, hogy a merkurijodid képződését lehetőleg hátráltassuk. A minden óvatosság ellenére mégis képződött merkurijodidot forró borszesszel távolítják el a készítményből. Az ily módon eltávolított merkurojodid zöldessárga, amorf por, mely vizben és borszeszben oldhatatlan, hevítve elillan. Gyógyszer; a magyar gyógyszerkönyvben hivatalos (Hydrargyrum jodatum florum).

Forrás: Pallas Nagylexikon