Kénesőmérgezés

(mercurialismus, hydrargyrosis). A hevenyés K. majdnem mindig a maró kénesőklorid (szublimát, korrozivus) által, kalomellel való összetévesztés, tehát véletlenség által, vagy orvosi műhiba következtében, p. nagy felületü testüregeknek és sebeknek szublimáttal való vigyázatlan mosása miatt történik. Ilyenkor undorító fémíz jelenik meg a szájban, a garat szürkésfehér szinü lesz, majd ökröndözés és hányás, véres hasmenés, fehérjevizelés, gyönge és kis érlökés, a bőr érzéstelensége és általános összeesés jelentkezik. a halál néha már rövid idő mulva (hangrésgörcs következtében) áll be, máskor és rendesen néhány óra mulva. A hulla gyomrában és beleiben erős gyuladás jelei és vérzések észlelhetők, szintugy a lélegzőutakban és elzsirosodás a májban, a vesékben; az utóbbi azonban különösen a krónikus K.-nek egyik jele. Az ilyen fajta mérgezés rendesen ipari természetü és kénesőbányákban, tükörkészítőkön, kalaposokon (kik merkurinitráttal dolgoznak), barométerkészítőkön, aranyozókon jelentkezik, azonkivül olyanokon is, kik a szürke kenőcsöt (huszárzsirt) óvatosság nélkül sokáig használják, v. pedig krónikus székrekedésüket állandóan kék pilulával (blue pills) gyógyítják. A kéneső gőzei ugyancsak okozhatnak krónikus mérgezést, mint ezt a hazánk felső vidékén a kuruzslók által használt cinnóberfüstölések bizonyítják. A kénesőnek ezen hatása előidézésében nagy része van abban, hogy a szivet és az edénymozgató idegeket megbénítja, a csontok mészsóit kioldja, minek folytán azoknak ízületi vége könnyen letörik; végül az idegrendszerre való hatása magyarázza meg a kénesős reszketést és izgatottságot (tremor mercurialis, erethismus merc.). A nyálfolyás ellen klórsavas káliummal való szájöblítés, kénes fürdők használatosak, bár hasznuk még kétséges. Hirtelen mérgezéseknél első sorban gyomormosásáról, továbbá tojásfehérének és tejnek a beadásáról kell gondoskodni.

Forrás: Pallas Nagylexikon