Kentaurok

mesés fajtája a démonoknak az ó-görög mitologiában, természetére nézve hasonló a szatirokhoz, szilenekhez és pánokhoz. a szaktudomány még nem tudta kideríteni, vajjon sajátságos alakjuk (derékig ember, azon alul ló) szeszélyes formáju felhőképleteknek személyesítése-e, avagy rohamos hegyi vizekre vezetendő-e vissza. Az lókori genealogia Ixiontól és Nephelétől származtatja őket, akit Zeus Herának képére és hasonlatosságára teremtett (innen a fentebbi felhőelmélet). Annyi kétségtelen, hogy a mitosz alakulásába valamely népnek emlékezete játszott bele, mely lovairól ritkán vagy soha sem szállván le, utoljára a nép képzelme egynek nézte a lovast lovával. A művészeti fikció (lónak és embernek összeolvasztása) korántsem egyszerre, hanem lassankint keletkezett. Eleinte meghagyták az egész emberi testet és csak hátul tették oda a lónak hátolsó részét, majd áttértek a derékig ember lóalakra, ugy azonban hogy a két test egybeforrása helyét valami szövettel vagy palásttal eltakarták. Chiron mindvégig megtartotta teljes emberalakját, mig az emberi alak és lótest harmonikusabb összeegyeztetését legelőször Phidias oldotta meg a Parthenon világhirü csoportozatain. Az ő felfogásához alkalmazta Alkamenes az általa alakított K.-at az olimpiai Zeus-templom oromcsoportozatain és a figaliai frízeken; ők a rút testü őserő jelképei, amint asszonyokat rabolva, patáikkal rúgnak üldözőik felé, ökleikkel ütnek és óriás köveket hengergetve, kitépett fenyőszálakkal dobálózva viaskodnak ellenfeleikkel, emberekkel és állatokkal egyaránt. Lassankinnt a nőnemü K. alakjai is kifejlődnek, sőt az alexandriai kor genreképei közül kimagaslott Zeuxis hires képe a szoptató kentaurus anyával, ami aztán kedves motivuma lett az antik képzőművészetnek. Ugyancsak az alexandriai korszakban forrott össze a K. mitosza a Dionysosra vonatkozó mondakörrel, ahol aztán hol nimfákat szöktetnek a K., hol menadok (bacchansnők) nyergelik meg őket, sőt nem ritkán magának Dionysosnak kocsiját is húzzák. Eredeti és a maga nemében páratlan Böcklin Arnold modern képe: K. harca egymás ellen, holott az ókor kentaurusai mindig idegen elem ellen vállvetve küzdenek. V. ö. Baumeister cikkét az általa szerkesztett szakszótár második kötetében, ahol a korábbi irodalom is megvan.

Forrás: Pallas Nagylexikon