Kentucky

(ejtsd: kentökki), 1. folyó az ugyanily nevü É.-amerikai államban. A Cumberland-hegyek ÉNy-i lejtőjén 3 ából ered, amelyek Proctornál egyesülnek; a főág az É-i. Proctortól ÉNy-nak folyik és Carolltonnál az Ohióba torkollik. Hossza 375 km., vizkörnyéke 16,600 km², 95 km.-nyi hosszuságban hajózható. Völgye néhol festői; vize néhol 150 m. magas, meredek falakhoz hasonló partok közt folyik. - 2. K. (rövidítve Kent. vagy Ky), az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike Ohio, Indiana, Illionos, Misszuri, Tennessee, Virginia és Ny.-Virginia közt, 104,630 km² területtel, (1890) 1.858,635, 1 km²-re 18 lak., akiknek legalább ¹/₆-a szines bőrü. K. nagyobbára síkföld. ÉNy-on az alacsony Ohio Hills, DK-i szélén a közel 900 m. magas Cumberland-hegyek húzódnak el. ÉK-i csücske szilur és devon, DNy-i vége tercier, többi, mintegy ³/₄ része karbon-képződményekből áll. Középső sík része, a Blue Grass region rendkivül termékeny föld; Ny-on vannak a barrens, kopár de megművelhető részek, továbbá a sink holes, ravaszlyukak, amelyek a folyóvizeket el-elnyelik, meg azon barlangvidék, ahol egyebek közt a hires Mammut-barlang található; ez utóbbi, különféle kiágazásait is beleszámítva, több mint 220 km. hosszu. A magánosan álló, Frenchman Knob melletti barlangnak pedig 80 m. mélységben sem találták meg a fenekét. Az összes folyók az Ohio környékéhez tartoznak; ez, valamint a Miszisszippi csak a határát érintik; a többi szintén hajózható folyói a cumberland, a Green, a Salt, Kentucky, Licking, Sandy és a Tennessee. Nem hajózható a Sinking-creek, mely 12 km.-nyi utat tesz meg a föld alatt. Az éghajlat mérsékelt, sőt enyhe. Louisvilleben az évi középhőmérséklet: 13,5°, a nyári 23°, a téli 2,5°; az évi esőmennyiség 1,20 m. A bányászat, különösen a széntermelés nagy lendületet vett. 1880. az évi termelés 946,288 1890. pedig már 2 millió tonna volt. Vasércet évenkint csak 50,000 tonnát termel. A sót nagyobbára sósvizü tavakból főzik. A mezőgazdasági termékek közül az első helyet a dohánytermelés foglalja el. Az állattenyésztés virágzó; lovait az Unióban a legjobbaknak tartják. Az ipar tekintetében K. a 17-ik helyet foglalja el az Egyesült-Államokban. A népműveltség meglehetősen magas fokon áll. 1889-ben 565,451 fehér bőrü és 115,315 szines bőrü gyermek járt iskolába. Felső iskola van 13, 2500 hallgatóval. Főváros Frankfort. A szenátus négy évre választott 38, a képviselőház két évre választott 100 tagból áll. Ugyancsak 2-2 évre választják a végrehajtó hatalom kezelőit is. A felső biróság tagjait 8 évre választják. Az egész állam 117 countyra van fölosztva. Az elnökválasztásnál 9 szavazata van; a kongresszusba 11 tagot küld. K. kezdetben Virginiának volt része. Smith ezredes 1766. volt az első, aki egy részét átkutatta. Brullit kapitány alapította 1773. az első erősséget. 1792. vették föl az államok sorába. 1863. törülték el a rabszolgaságot. V. ö. Collins, Hist. sketches of K. (1880).

Forrás: Pallas Nagylexikon