Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kenyér bread
kenyér tommy
kenyéradago... to ration b...
kenyéradago... to ration o...
kenyérbél crumb
kenyérbél n... rope in the...
kenyérbolt baker's sho...
kenyérbuci water roll
kenyérdagas... baker's tra...
kenyérdagas... journeyman ...
kenyere jav... to be past ...
kenyéren és... to put sy o...
kenyérért s... to stand in...
kenyérért s... breadline
kenyeresbol... baker's sho...
kenyeret ad... to ration b...
kenyeret ad... to ration o...
kenyeret ke... to get one'...
kenyérhéjat... to mumble o...
kenyérhéjda... game chips

Magyar Magyar Német Német
kenyér Brot (s)
kenyérhéj Brotrinde (...
kenyérkeres... Brot (s)
kenyérkeres... Broterwerb ...
kenyérmorzs... Brosame (e)...
kenyérszele... Brotscheibe...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Kenyér

az emberiség legfőbb tápláléka, mely körül minden egyéb élelmiszer csoportosul. A K. épp oly nélkülözhetetlen eledele a vadembernek, mint a civilizált európainak; minden világrészben honos, de minőségre nézve, bár mindenütt növényi részből készül, igen különböző. Legjobb kenyeret a gabonanemüek szolgáltatják, még pedig első sorban a búza és rozs, másodsorban az árpa, zab és kukorica. Magyarország a jó K. hazája, a mi kenyerünk Európaszerte hires; ennek oka nemcsak lisztünk jóságában rejlik, hanem abban is, hogy a háznál sült kenyeret tekintik a jó háziasszony próbakövének. A búzalisztből sült K. fehérebb és szárazabb, mint a rozslisztből készült; jóságra nézve a kettő egyenrangu, készítésmódja is hasonló, csakhogy a rozskenyér erősebb dagasztást és sütést kiván.

A jó házikenyér készítése a következő: Miután a kenyérsütés előestéjén megszitáltuk a használandó lisztet, ezt teknőbe vgy cseréptálba helyezük s közepén kezünkkel gödröt csinálva, beleöntjük a langyos vizzel elkevert kovászt, melyet kevés liszttel lágyan elkeverünk s letakarva a következő reggelig langyos helyen hagyjuk. Másnap 3 órával a sütés előtt egy kevés élesztőt teszünk az este megkészített kovászhoz, sót, köménymagot v. anizst s körülbelül 8 lit. liszthez 4 lit. vizet. Ezen anyagot jó negyedóráig egyenletesen dagasztva, ha búzaliszttel dolgozunk a tálban kelesztjük lágymeleg helyen 21/2-3 óráig, ha rozslisztből készítjük a kenyeret azonnal kiszakasztjuk s a meglisztelt kenyérruhát a kosárban elhelyezve, beletesszük s ott megkelni hagyjuk. A jól megkelt K. még egyszer oly magas a kelés után mint előtte, mire kemencében két órai egyenletes hőfoknál kell megsütni. A jól megdolgozott K. aránylag kevesebb kelesztő anyagot kiván, gyorsabban kel és könnyebben emészthető, mint a gyorsan összeállított. Sajnos, a nagyvárosi élet élelmezési nehézségei meglehetősen ritkították ama háztartások számát, amelyek háznál készítik kenyerüket; pedig a házikenyér olcsóbb, jobb ízlü, táplálóbb, tisztább, tehát közegészségi szempontból sokkal ajánlatosabb a pékkenyérnél. Számtalan ragályos betegség közvetítője a pékkenyér s nem egy gyomorbaj gyógyulását akadályozza ama sok pótanyag, u. m. burgonya, mész, timsó, gálickú, lisztsöpredék, mely némely pékkenyérben található. Nagyobb, benlakással összekötött intézetek, kórházak és kaszárnyák K.-rel való ellátásánál, valamint nagyobb péküzletekben sikerrel használják a dagasztó gépeket, melyek gyorsan és egyenletesen dolgoznak. Kovász és élesztő helyett némelyek (külföldön különösen Amerikában, Angliában, Hollandiában és Németországban) kettedszénsavas szódát borkővel vagy sósavval használnak, mely esetben a nyersanyag azonnal sütőbe teendő; ezen kelesztő anyag aránya: 100 rész liszthez 1 rész kettedszénsavas szóda és 4 rész sósav. A katonakenyér, mint főtápszere a hadseregnek, a modern technika legújabb vívmányaival ellátott sütőintézetekben állandó szakértői felügyelet alatt készül.

A kenyeret lovak etetésénél abrak helyett használják. A K.-etetésnek nagy jövője van, mert a K. likacsos alkatánál fogva könnyen emészthető, de különösen azért is, mert némely kellemetlen ízü, de rendkivül tápláló kereskedelmi takarmánynemek, mint p. a hús- és vérliszt, a szárított sikér stb. könnyeben etethetők meg, ha olcsóbb lisztnemekkel, továbbá korpával, malátacsirával, burgonyával stb. K.-ré süttetnek. A K.-etetésnek mintegy 4 sr. tápanyagot veszít és hogy a készítése némi költséget okoz. Ny.-Európában már üzletszerüen foglalkoznak a kenyérsütéssel az állatok számára.

Története. Kenyeret már a legrégibb időkben készítettek. A gabnaszemeket kezdetben kövek közt megtörték és vizzel föleresztve megfőzték; később mind több lisztet kevertek hozzá, hogy kovász, majd tészta lett, melyen napon szárítottak, v. forró köveken sütöttek meg. A magok megtörése mozsarakban és megőrlése kézi malmokban még későbbi keletü. Eleinte sótalan kenyeret sütöttek, Mózes azonban a husvéti bárány elfogyasztásához megtiltotta a sózott kenyerek használatát. Ezt a szokást a zsidók meg is tartották s a pászka ünnepkor ma is sótalan kenyeret (macesz) esznek. A K.-sütést az egyiptomiaktól a görögök is megtanulták; Athénben Dionysiust tartották feltalálójának, s ünnepein nagy kenyereket hordoztak körül. A rómaiak csak Kr. e. 170 körül ismerték meg az első sütőkemencét és Augustus korában már több mint 300 működött Rómában. a K. latin nevét (panis) Pan istentől vette, vagy azért, mert őt tartották feltalálójának, v. azért, mert az ő formájára sütötték az első kenyereket. A rómaiaktól a gallok is megtanulták a K.-sütést s állítólag ők használtak hozzá először élesztőt. A németek a kenyeret csak a középkorban kezdték sütni, mig a svédek egész a XVI. sz.-ig nem ismerték a sütött kenyeret. Dagasztógépeket már 1787-ben kezdtek használni Bécsben, Hollandiában és Genovában; de általánossan csak 1810 óta terjedtek el, midőn a párisi Lembert azt megjavította és Fontaine (1839) azt még tökéletesebbé tette.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is