Kenyérfa

(növ., Artocarpus L.), a róla nevezett család fája. Levele többnyire szárnyasan hasogatott, ujjasan szabdalt v. öblös; virága kétlaki, a himvirágzat barka, a termő virágok húsos torzsán szorulnak össze s az egészből gömbölyded álgyümölcs keletkezik, némelyik ültetett fajtáé magvatlan. Mintegy 30 faja a forró tartományokban terem. Az A. incisa L. fil. (l. az Eleségnövények képén) 12-18 m. magas, szárnyasan hasogatott levelü fa. Fejnagyságu (40 cm. hosszu, 24 cm. vastag) ovális dinnyealaku, 1-2 kg. súlyu húsos gyümölcsöt terem. Éretlen korában fehér, lisztes bele van, ilyenkor szedik le, meghámozzák, szeletekre vagdalják, levélbe csavargatva mint a kenyeret kemencében megsütik vagy forró kövön megszárítják, s a forrótartományi lakossnak ez a mindennapi étele. Sülve egész esztendeig eláll, íze majdnem olyan, mint az édeses búzakenyéré v. a banánáé. Három fa terméke egy embernek egész évre elegendő. A teljesen érett gyümölcs bele sárgáspépes, kellemetlen ízü; olajos magva azonban ehető. Martiniqueon, Réunionon, Guayanában és Braziliában gyümölcséből keményítőt is állítanak elő. Inkább a magvatlan fajtáját ültetik, mert ennek a bele nagyobb. A fa teje szívós, nyulós; madárlép, kaucsuk, fürészporral stb. elkészítve tapasz is lesz belőle. Sárga, szivacsos fájából épületfa, csónak és házi eszköz lesz, a fiatal ágak hársrostjából a szigetlakos vásznat sző. Amerkiában szép lombozatja kedvéért alléfának ültetik. Az A. integrifolia L. nagyon vastag. K.-Indiában honos, de Ny.-Indiában is ültetik. Nyersen főzve v. pálmaolajjal megsütve eszik, húsának lisztjéből lepényt sütnek. Tejéből kaucsuk és gyánta lesz, emezt dammar selo néven árulják. Keméy fája (jakkfa v. jacqueirafa), a mahagonihoz hasonló, épületfának és házi szerszámnak használatos. Kérgével cserzenek és festenek. Az A. pubescens Willd. (A. hirsuta Lam.) K.-indiai tekintélyes fa, fája nagyon kemény, a belseje pirosas; hársából papir lesz. Gyümölcse ökölnyi, puhatüskés, a maszlagéhoz hasonló, nagyon jóizü. Fájából ládát és sajkát csinálnak. a két elsőbbik faj magas és tágas üvegháznak is dísze. V. ö. Forster, Geschichte und Beschreibung des Brotbaumes (Cassel 1784).

Forrás: Pallas Nagylexikon