Kényszermozgás

oly mozgás, mely az agy bizonyos részeinek sértésére bekövetkezik, még ha a sértett azt a mozgást megtenni nem is akarja. Ilyenkor az állat vagy ember esetleg körben jár, (p. a látótelep v. az agykocsányok sértésekor); v. óramutatószerü a mozgása, midőn az állat hátsó testrésze helyén marad, elülső lábain pedig körben mozog a hátsó testrésze körül (ilyen mozgást kivált a híd sértésekor lehet látni). Végre van a hentergő mozgás, midőn teste hossztengelye körül forog az állat (ez kiválólag a kis agy szárainak sértésekor látható). Mind e mozgás-zavarok tökéletlen féloldali bénulásnak következményei, v. onnan is származhatnak, hogy a sértés erős izgalmat okoz, mely miatt az egyik testfél izomzata tulerősen működik. Emberek, akik az agy fennemlített tájainak megbetegedése maitt ily kényszermozgást tesznek, azt mondják, hogy ugy érzik, mintha egyik oldal felé elesni akarnának s hogy ezt megakadályozzák, a tuloldal felé végeznek K.-t.

Forrás: Pallas Nagylexikon