Képzők

a nyelvnek azon alkotó részei, melyek már önállóságukat elveszítették, s az önálló szókhoz ragasztva, a fogalom módosítására szolgálnak; p. e szóban «szép»-ség képző a «ség», mely a «szép» melléknévhez kapcsolva ebből főnevet képzett. L. bővebben Szóképzés.

Forrás: Pallas Nagylexikon