Kéreg

v. kéregszövet (növ., cortex), általában külső keményebb v. szárazabb héj, mely a belső részt eltakarja és védi. A közéletbeli K. anatomiailag nem egynemü, mert a bőr, albőr, K., sőt a para- meg a hársréteg is alkothatja. Anatomiai értelemben kérge főképen a kétsziküek szárának, ágának és gyökerének van. Ez a bőr- meg az edénynyalábok között lévő alapszövet, tehát a szárnak meg a gyökérnek külső puhább része. A fűnemü növények kérge nem olyan jelentékeny, mint a fáké, mert amazok szára évenként elpusztul. A fás növényeknek belsőbb részeit kivülről a K. (fakéreg, fa kérge, fa héjra) védi, de a törzs vastagodásával változást szenved, meghasadozik, le is hullhat s ezután más szövetréteg pótolja (lágy, hárs, a kéreghaj). A közéletben ez is K., mert a fának külső burkolatja. A kérget eleinte élő, jóleves, többnyire klorofillum-tartalmu vékonyfalu parenchima-sejtek alkotják, de tejes edények, tömlők és mirigyek, valamint nedvtartalmu sejtközök is lehetnek alkotó részei. A sejtköz lehet keskeny v. tágas, ilyen főleg a vizi növények kérge. A kétsziküek kérge rendesen a szár külsején hengerded héj. A kérget ugyan a hársrétegtől könnyen meg lehet különböztetni, de együtt véve egymástól nem annyira eltérő mint a fa rétege, ezért gyakan a hársrétegét is a K.-hez számítják. Ekkor az igazi K. mindig zöldebb, mint a szintelenebb hárs és külső K.-nek is nevezik. A gyökér kérgét főképen a klorofillum hiánya különbözteti meg a szár kérgétől. Az egysziküek kérgéről nem igen beszélünk, de az alapszövetnek külső részét itt is annak, a belsőbbet pedig bélnek mondhatjuk. Ellenben a levelek alapszövete meg az edénynyalábja olyan helyzetü, hogy belet és kérget megkülönböztetni bajosabb, azért a levelek alapszövetét mesofillumnak mondjuk. A K. sokféleképen hasznos. Bőven van benne cserzősav, ezért nevezetes cikk lett, s a cserző K.-ért tölgyet, akácot stb. termeszteni s időnként meghámozni szokás (l. Csererdő). Az ily célra termesztett hajtásokat azonban csak addig hagyják meg, ameddig jó cserzőanyaggal szolgálnak. A parás tölgy K.-parát termel, sok más K. vagy kéregrész (Khina-K., cimet stb.) orvosság v. fűszer. A vén fa kérgét elhalt sejtek alkotják, s csak a fa külső védelmére szolgálnak. Elsőd és másod K., l. Kéreganya.

Forrás: Pallas Nagylexikon