Kerekablak
teljes köralaku nyilás a középkori egyházi építészet
templomainak különösen a főhomlokzatán (a főbejáró ajtó fölött), de egyebütt
is, mint p. a kereszthajók homlokfalcsúcsain, az oltárház záródásán, tornyokon
stb. A román stilus K.-a eleinte minden díszítmény hiján van, csak egy egyszerü
kerettel (libényi templom); később a kerékre emlékeztetőleg oszlopocskákkal
mint küllőkkel és egyéb karélyozott nyilásokkal volt többé-kevésbbé gazdagon
díszítve s innen kerékablaknak vagy Katalin-keréknek is elnevezték. Hazánkban
egyik legdíszesebb K. az apátfalvi templom nyugati homlokzatán van.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|