Kerekes

1. Ferenc, matematikus, szül. Erdőhegyen (Arad) 1799., megh. Balaton-Füreden 1850 jul. 29. Iskoláit Debrecenben végezvén, további kiképeztetés végett Bécsbe ment. Itt 1816. hozzáfogott Virgilius Georgicon-jának fordításához, melyből a Magyar Kurirban egy mutatvány meg is jelent. Ebben az időben nem fogadva el a szent pétervári orvosi egyetem vegytani tanszékére való meghivását, a debreceni ref. kollégiumhoz a fizika és kémia tanárául hivatván, előbb a külföld nevezetesebb tanintézeteivel óhajtott közelebbről megismerkedni. Freibergben és Berlinben léte alatt irta Betrachtungen über die chemischen Elemente c. művét (Pest és Berlin 1819). Tanszékének elfoglalása után huzamosabb ideig nem működött irodalmilag. 1839. a geometria és természettan tanszékére ment át. Mint jó matematikust és kémikust, több vármegye választotta táblairójává. 1836-ban megjelent Értekezések és kitérések címü műve, melynek etimologiai és ortográfiai fejtegetéseiért 1837 szept. 7. az akadémia levelező tagjává választotta. Ugyancsak 1837. a lipcsei Jablonowsky-társaság De quantitabus imaginariis commentatio c. pályaművét a jutalom felére érdemesítette. Egyéb művei: Sorszámtan s egyszersmind előkészület a fellengős mértanra (Debrecen 1845); Képzetes mennyiségek (u. o. 1848); Négyes kis tükör, mely világosan megmutatja: mikép jártak el a m. tud. társaság mat. oszt. hivatalos birálói 1846. (megjelent u. o. 1848); A felsőbb mértan valódi alapelvei (kiadta Csányi u. o. 1862); A fellengős matesis igaz elveinek elemi kifejtése (u. o. 1864) és Rohlwers Baromorvos-könyvének fordítása, melyet 1814. készített s mely azóta több kiadást ért.

2. K. Sámuel, az első magyar hirlapirók egyike, megh. Bécsben 1800 aug. 27. Görög Demeterrel szövetkezve 1789. indította meg Bécsben a Hadi s más nevezetes történetek c. lapot, melynek jövedelmét a nemzeti nyelv és műveltség emelésére áldozták. Ők tűzték ki még 1789. s újították meg Kinkovics püspök hozzájárulásával 1790. azt a pályatételt egy tudományos magyar nyelvtanra, melynek eredménye a debreceni grammatika lett (1795). A 90-es években buzgón támogatták Révait a magyar akadémia felállítására célzó törekvéseiben. A lap 1792-1802. Magyar Hirmondó címmel jelent meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon