Hangrend v. hangvonzat (németül Vokalharmonie), a magyarnak s más
ural-altaji nyelveknek az a sajátsága, mely szerint a magánhangzók közül a
magas hangok csak a magasakkal, a mélyek csak a mélyekkel szeretnek egy [...] | Hangrendszer | hangrendszer (zene) A zenei hangok korok szerint változó kiválasztása és rendszerezése. Az európai zene a 17. sz.-ig a
diatónián, ill. a modalitáson alapult, s ekkor jött létre a tonalitás, a temperált hangrendszer, ill. a dúr-moll [...] | Hangrendszer (ném. Tonsystem), az általában lehetséges vagy valamely zenekultúrában
használt (vagy megállapított) hangok tudományos, logikus összefoglalása
egységes alapon. A fizikai (akusztikai) H. határtalan, végtelen számú
hangból áll, [...] | dúr-moll hangrendszer (zene) A dúr és a moll hangnemre épülő hangrendszer, amely a dallamokat, összhangokat és a zenei
formákat illetően a lehetőségek meghatározott körével rendelkezik; a 18-19. sz. zeneművészetének
az alapja; a 20. sz.-ban új [...] | temperált hangrendszer (zene) A természetes hangolást a 18. sz.-ban felváltó hangrendszer, mely elődjének szabályozása,
mérséklése (temperálása) révén jött létre, s a tonalitásnak, de a 20. sz.-i atonalitásnak is az
alapjává lett. Lényege az, hogy az oktávtávolságot [...] | püthagoraszi hangrendszer (zene) Az ókori görögöktől átvett, az akusztikailag pontos kvintre, s az ezáltal meghatározott hétfokú skálára épülő hangrendszer, mely a 15. sz.-ig a középkori zene alapja volt. |
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|