növény (biol) Az élőlények egyik fő típusa, olyan szervezet, amely képes arra, hogy tápanyagait kizárólag a szervetlen természetből
átvéve, saját testébe építve szerves anyaggá alakítsa (asszimiÍáció). Ez többnyire a napfény energiájának [...] |
Növény Diószegi és Fazekasnál helyesen növevény, Gyarmatinál
növetény, majd nőtény plánta (planta), a régi, de nem szabatos meghatározással
oly élő lény, amely (ugy mint az állat) létezik, táplálkozik, növekszik és
szaporodik ugyan, de sem [...] |
Növényzet a növények összefoglalása akár kisebb területen, akár az
egész földön, l. Flóra. |
Növényvaj növényeredetü zsíradék, melynek vajnemü összetartása van.
Ilyen a pálmaolaj v. pálmazsír az olajpálma gyümölcséből, a kókuszdió-olaj v.
kókuszvaj, a kákaóvaj, a Myristica otuba Humb. muskatál-vaja, a babérolaj. |
Növénytan (phytologia, botanica, a görög botané szótól, mely füvet,
takarmányt jelent), a terméktudományoknak az a része, mely a növényországot
tudományosan ismerteti. A következő ágakra oszlik: 1. Alaktan [...] |
Növénynem l. Növény. |
Növényóra l. Virágóra. |
Növénylép v. mézge, a növények gyántás nyálkássága, mely vizben
nehezen oldódik. Gyakran a bibét vonja be, de egyebütt is képződik. L. Függöny
és Madárlép. |
Növényhaj (trichoma), a növények szőrképlete. |
Növényház l. Üvegház és Növénykert. |
Növényfaj (species plantarum), l. Faj és Növény. |
Növénybőr Lásd: Bőrszövet. |
Növényzsír l. Zsiradék. |
Növényszin l. Növényfesték. |
Növényrost mint anyag, l. Protein és Rostanyag; mint szövet, l.
Rostszövet. |
Növénysejt l. Sejt. |
Növényövek (zonae plantarum geographicae), a föld növényzetének a
szélesség szerint való felosztása. Ilyen a. a két sarköv, a föld sarkpontjától
a 72°-ig; 2. a sarkkörök égalja a 72-66° közt; 3. a szubarktikus övek a 66-58°;
4. a [...] |
Növénykert v. füvészkert (hortus botanicus, botanikus kert), más
kerttől azért különböző, mert ugy szervezik, hogy a növénytan szolgálatára
álljon és a növénytani ismereteket, oktatást és kutatást elősegítse és
terjessze. E célra a [...] |
Növényiker l. Ikerképződés. |
Növényhaza v. növényország, Schouw dán növénygeografus természetes
flórái (25), melyek Grisebachéval (l. Növényföldrajz) sok tekintetben megegyezők,
de eggyel több. Az egy N.-ban termő növények legalább felének jellemzőnek [...] |