Kereskedelmi áruk

azok a javak, melyeket a forgalom egy bizonyos időben és egy bizonyos piacon forgalmi cikknek tekint; tágabb értelemben pedig mindazon javak, melyek a kereskedelemben adás-vétel tárgyát képezik. Az áru fogalma tehát változik a forgalom tárgyai szerint. Ma p. olyan javak képezik a kereskedelmi forgalom tárgyát, melyeket korábban ilyennek el nem ismertek. Ezen felfogást szentesíti a magyar kereskedelmi törvény is, midőn a kereskedelmi ügyletek felsorolásánál «áruk» és «egyéb ingó dolgokról» szól, jeléül annak, hogy az áru fogalma a forgalom szükségletéhez képest tágul, vagy pedig megszoríttatik, de alóla ingó dolog nincs kivéve (258. § 1.). Ebből viszont az következik, hogy az ingatlanok kereskedelmi áruknak nem tekintetnek és igy a reájuk vonatkozó ügyletek a kereskedelmi törvény szabályai alá nem esnek (262. §). Ezen korábban feltétlenül elfogadott elvet kezdik áttörni, amennyiben az ingatlanok forgalma oly könnyüvé és oly gyakorivá lett, hogy nem marad mozgékonyság tekintetében az ingók mögött.

Forrás: Pallas Nagylexikon