Kereskedelmi statisztika

szorosan közgazdasági értelemben jelenté a nyereség céljából üzletszerüleg vett és tovább eladott javak bel- és nemzetközi forgalmának, valamint a kereskedői vállalatoknak (üzemeknek) számszerü feltüntetését. A rendes nyelvhasználatban azonban a K. fogalma alatt - egyrészt kiterjesztő, másrészt azonban jelentékenyen megszorító értelmezéssel - a nemzetközi (összes) áruforgalomnak, vagyis az egy, közgazdasági értelemben egységesnek vett (állam- vagy vám-) területekre bevitt, azon átvitt s onnan kivitt összes javaknak statisztikáját értik, tekintet nélkül arra, vajjon az illető áruk valósággal a kereskedés tárgyai-e v. sem. Nem foglaltatik tehát ide a belföldi kereskedelmi s illetve áruforgalom, melyről különben sem gyüjthető kimerítő statisztika, - bizonyos töredékes anyagot a terménytőzsdék és főleg egyes városok piaci statisztikája szolgáltat e tekintetben, - valamint nem foglaltatik ide a kereskedői vállalatok statisztikai felvételeknek avagy - mint az p. legutóbbi népszámlálásunk alkalmával történt - magának az általános népszámlálásnak anyagából készülő üzemstatisztikából merítené anyagát.

A nemzetközi áruforgalmi statisztika célja számszerü tájékoztatást nyujtani az államok kölcsönös gazdasági összeköttetései felől, s nevezetesen célja kimutatni, mily mértékben szorul egy bizonyos állam (vámterület) fogyasztása és termelése érdekében más országokra, és viszont mily mértékben találnak árui más országokban piacra. Céljának megfelelőleg a nemzetközi áruforgalmi statisztikának számot kell adni az áruk neméről, mennyiségéről és értékéről, továbbá származási és rendeltetési helyéről. Az érték számbavétele mellőzhetetlen, mivel a mennyiség részben az (egynemü és minőségü) áruk időbeli értékingadozásánál fogva az áruk gazdasági jelentőségéről egymagában kellő tájékoztatást nem nyujt, de a mennyiségi adatok azonkivül összesítő adatok képzésére, s igy az összforgalom jellemzésére sem alkalmasak. A nemzetközi áruforgalmi statisztika köre kiterjed az összes, valamely állam- v. vámterületen bevitt vagy kivitt áruk számbavételére. A forgalom bizonyos nemei azonban az illető ország közgazdasága szempontjából csak alárendelt jelentőséggel birnak; igy az átviteli forgalom, vagyis azon áruk forgalma, melyek az illető állam- (v. vám-) területen csak áthaladnak a nélkül, hogy ott termelés v. fogyasztás tárgyát képeznék, stb. Az ország közgazdasága szempontjából fontos forgalom (Spezialhandel, commerce spécial) a forgalom ily nemeinek leszámításával határoztatik meg. E forgalmon belül azonban a nemes fémek forgalma különválasztatik a többi javak forgalmától, amennyiben amazzal általában ellentétes irányzatot követ. Az adatgyüjtés szervei önálló vámterülettel biró államokban (illetőleg vámterületeken) általában a vámhivatalok. Hazánkban, mely nem képez önálló vámterületet, legfőkép a szállító vállalatok használtatnak fel e célra. A statisztikai forrást vagy az adatgyüjtő szerv kimutatásai vagy árunyilatkozatok teszik. Az érték azonban rendszerint külön módszerrel, szakértői becslés (ugynevezett értékmegállapító bizottságok) útján határoztatik meg. Hazai áruforgalmi statisztikánk alapvető szabályozását az 1881. XIII. t.-c. foglalja magában, mely némely részében legújabban (1895. XVIII. t.-c.) módosíttatott, illetve kiegészíttetett.

Forrás: Pallas Nagylexikon