Keresztcsőrü pinty

(Loxia Br.), az éneklő verébalkatuak rendjébe, a kúpcsőrü pintyfélék családjába tartozó madárnem. Az aránylag hosszu csőr felső kávája az alsónál nem keskenyebb, különben a két káva csúcsai kereszteződnek egymással, innét a nevük is. Az első evezőtoll a leghosszabb, kurta farka gyengén villás. A himek általában vöröses, a nőstények és a fiatalok sárgászöld vagy szürkészöld szinüek. 7 ismert faja közül Magyarországban 3 él. Különösen fenyőmagvakkal táplálkozó erdei madarak. Minden évszakban, még télen is költenek. Hazai fajok: a közönséges K. (Loxia curvirostra Gm). Csőre karcsu, hosszabb, mint magas. Az alsó káva csúcsa a felső káva ormán túl ér. Szárnyain nincs fehér harántszalag. A szárny vége nem ér tul a felső fedőkön. Hossza 17, szárnyhossza 9, farkhossza 6 cm. Hazája Európa és É.-Ázsia. Fenyvesekben közönséges állandó, vagy rendkivül kóborló madár. A vastagcsőrü K. (L. pytiopsittacus Bechst.). Vastag csőre majdnem oly magas, mint hosszu. A kávák csúcsai egymáson tul nem igen érnek. A szárny vége a fark felső fedőtollain messze tul ér. Szárnyán hasonlóan nincs fehér harántszalag. Hossza 20, szárnyhossza 11, farkhossza 7 cm. Előfordul É-i és Közép-Európában. Különösen ősfenyvesekben sokkal ritkább. Magyarországban mint vendégfaj található. A sávolt szárnyu K. (L. bifasciata Brehm, L. leucoptera Gm.) különbözik az előbbi fajoktól az által, hogy szárnyain két fehér harántsáv található. Hossza 16, szárnyhossza 9, farkhossza 6 cm. Hazája K.-Európa, Szibéria, É.-Amerika. Némely évben mint vendégfaj, julius és augusztus hónapokban seregesen keresik fel a Kárpátokat.

Forrás: Pallas Nagylexikon