Keresztelő kút
a keresztelésnek kiszolgálására a templomokban felállított
kőből v. bronzból készült edényalaku viztartó. A keresztelés számára az
őskeresztény egyházakban egészen külön épületek, a keresztelő kápolnák vagy
baptisteriumok (l. o.) szolgáltak, amelyeknek közepében elhelyezett vizmedence
a K. legősibb alakja. Már a VII-VIII. sz.-tól kezdve azonban a keresztelés
mindinkább leöntés (infusio) és nem bemártás (immersio) által történvén, az
eddig nagy és a földbe mélyített vizmedence megszükül és a földből kiemelkedik.
A IX. sz.-tól kezdve a keresztelés kiszolgálatatása is mindinkább a templomban
magában történik és a több-kevésbbé magas edényalaku K.-ak többnyire kőből,
ritkábban bronzból készülnek és félkörü vagy négyszögletes vaskos edények,
melyek lépcsős talapztra helyezett rövid oszlopokon nyugosznak; az oszlopokat
néha jelképes állatok - oroszlán, sárkány - stb. hordják, a medence falai pedig
nem ritkán domborműves diszítményüek. E korszakból nálunk is maradtak fenn
K.-ak, p. a bábaszéki (XII. sz.), szamosfali, szászi stb., ezeknek kiállítása
azonban nagyon szegényes. A csúcsíves stilus K.-ai sokkal karcsubbak,
nyulánkabbak, sokszor egészen kehely alakuak. Kőből, ónból, ólomból, de
leginkább bronzból készültek és dús ornamentális, gyakran figurális díszük van.
Hazánkban a legdíszesebb a bronzból öntött remek besztercebányai K. Ez utóbbi
kehelyalaku kerek oldalfalán kis fülkékben 9 apostol domborművü alakjával és
címerpajzsokkal, lábain dús ornamentikával (1475). Igen szép példány a bártfai
(1480), lőcsei, késmárki (1472) stb. Sokszor e K.-ak igen szép művü kovácsolt
vas- vgy rézfedővel voltak kupolaszerüleg betetőzve, mely fedőt egy kovácsolt
vasállvány tartott és melyet az állvány forgatásánál emeltek le. A renaissance
K.-ak dús figurális (többnyire kis angyalok) ékítmények és különösen
Olaszországban rendkivül ízlésesek. Hazánkban a korai renaissance korszakából
igen kevés maradt fenn; ezek közül egyik legérdekesebb a menyházai (jelenleg
Nagyváradon az érseki palotában) veres márvány K., melyet Johannes Fiorentinus
1515. készített a rajta levő fölirat tanusága szerint.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|