Keresztély Ágost

szász herceg, bibornok-hercegprimás, esztergomi érsek (sorrendben 65-ik). Szül. 1666., megh. 1721 aug. 23. Protestáns vallásban nevelkedett. Miután a fejedelmi szék elnyerésére kilátása nem volt, mert három fitestvér között ő volt a legifjabb, a hadipályára lépett. Ez okból a császári hadsereghez csatlakozott s Magyarországba jövén, Budavár visszavételében tettleges és kitünő részt vett, s a győzelmet nagy részben az ő elszántsága döntötte el. Ezután visszalépvén a kat. egyházba, pappá lett. Előbb Németország több városában, mint: Köln, Salzburg, Eichstadt, Leoben stb. viselt egyházi hivatalt; 1695. Lipót császár győri püspökké nevezte ki. 1707. Kolonics Lipót hercegprimás segéde lett és XI. Kelemen pápa által bibornokká neveztetett ki. Ugyanez évben Kolonics halálával I. József király esztergomi érsekké tette. Mint hercegprimás nemcsak megőrizte állásának jogait, hanem közjogi díszét is emelni igyekezett, mert a magyar primás jogainak, díszének és méltóságának nagyobbodásában a magyar nemzet dicsőségét látta. Tanusítja ezt, hogy III. Károly őt és utódait 1714. december 9. «a magyar nemzet fényének emelése» céljából «a szent birodalom hercege» címmel ruházta fel, amit Magyarország rendei az 1715. III. t.-cikkben melegen megköszönték és ugyanazon országgyülés törvényeinek 23-ik cikkében neki az indigenátusi dijat is teljesen elengedték. Röviddel ezután K. a máriavölgyi zárdába vonult s csekély kivétellel több éven át magányban élt. Élete végén a császár parancsára részt vett még a birodalmi gyülésen. Meghalt Regensburgban. Teste Magyarországba hozatván, előbb Ujfalun, azután pedig Pozsonyban a Szent Márton-templom alatti sírboltba helyeztetett el 1725 nov. 16.

Forrás: Pallas Nagylexikon