Keresztély Ágost
szász herceg, bibornok-hercegprimás, esztergomi érsek
(sorrendben 65-ik). Szül. 1666., megh. 1721 aug. 23. Protestáns vallásban
nevelkedett. Miután a fejedelmi szék elnyerésére kilátása nem volt, mert három
fitestvér között ő volt a legifjabb, a hadipályára lépett. Ez okból a császári hadsereghez
csatlakozott s Magyarországba jövén, Budavár visszavételében tettleges és
kitünő részt vett, s a győzelmet nagy részben az ő elszántsága döntötte el.
Ezután visszalépvén a kat. egyházba, pappá lett. Előbb Németország több
városában, mint: Köln, Salzburg, Eichstadt, Leoben stb. viselt egyházi
hivatalt; 1695. Lipót császár győri püspökké nevezte ki. 1707. Kolonics Lipót
hercegprimás segéde lett és XI. Kelemen pápa által bibornokká neveztetett ki.
Ugyanez évben Kolonics halálával I. József király esztergomi érsekké tette.
Mint hercegprimás nemcsak megőrizte állásának jogait, hanem közjogi díszét is
emelni igyekezett, mert a magyar primás jogainak, díszének és méltóságának
nagyobbodásában a magyar nemzet dicsőségét látta. Tanusítja ezt, hogy III. Károly
őt és utódait 1714. december 9. «a magyar nemzet fényének emelése» céljából «a
szent birodalom hercege» címmel ruházta fel, amit Magyarország rendei az 1715.
III. t.-cikkben melegen megköszönték és ugyanazon országgyülés törvényeinek
23-ik cikkében neki az indigenátusi dijat is teljesen elengedték. Röviddel
ezután K. a máriavölgyi zárdába vonult s csekély kivétellel több éven át
magányban élt. Élete végén a császár parancsára részt vett még a birodalmi
gyülésen. Meghalt Regensburgban. Teste Magyarországba hozatván, előbb Ujfalun,
azután pedig Pozsonyban a Szent Márton-templom alatti sírboltba helyeztetett el
1725 nov. 16.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|