Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kereszténys... cross

Magyar Magyar Német Német
kereszténys... Christentum...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kereszténység

az a vallás, amelynek hivei Mózes és a próféták kinyilatkoztatásán kivül az Újszövetségben is hisznek; hiszik Jézus Krisztusnak, mint Isten fiának isteni természetét, a bűnök bocsánatát, a halottak feltámadását. Keresztelnek és a hét első napját, azaz a vasárnapot ünneplik meg. 1. Római, latin v. nyugati egyház. A latin egyház hivei a pápát ismerik el az egyház látható fejének, keresztény hagyományon kivül hitelveiket a pápa hozzájárulásával az egyetemes zsinatok állapítják meg. A pápa hitbeli nyilatkozatai csalhatatlanok, mert a római pápa csak azt hirdetheti, amit a katolikus egyház egyeteme hiszen. A történelmi folytonosság alapján állván, az egyház neve katolikus vagyis egyetemes, mely felülemelkedik a politika, a faj, a nemzetség muló korlátain és az emberiség etikai emelését vezeti Jézus szellemében. A katolikus egyház széjjel nem bomolhatik febronius v. gallikán-féle nemzeti egyházakra, mert ez ellenkeznék időben és térben való egyetemességével. Legtöbb küzdelme éppen e miatt van, hogy sem a politikának, sem a nemztiségnek alá nem vetheti belső szervezetét vagy hitbeli meggyőződését. A római katolikusoknak hét szentségük van és azoknak isteni alapíttatásában hisznek; elfogadják az oltári szentségben az átváltozást (átlényegülést), követelik a bűnök bevallását és tisztelik a szenteket. Hisznek a tuláradó jó cselekedetekben, a búcsu malasztjában. Vannak szerzetes rendjeik és mint fegyelmi rendszabályt papságukra kötelezőnek mondották ki a nőtlenséget. Nemcsak a keleti egyház szakadása előtt tartott hét egyetemes zsinatot ismerik el (a Quini-Sextum kivételével), hanem a többi sorendben következőket is. Ezek közül leghiresebb a tridenti, mely néhány megszakítással 1542-63. tartott. A legújabb a vatikáni (20. egyetemes), mely IX. Pius pápa alatt 1869 dec. 8. vette kezdetét. Az összes nemzetbeli katolikusoknál, kivéve az egyesült görögöket, a szertartás és egyházi imák latinul végeztetnek. A katolikus egyház leginkább a román népeknél van elterjedve. Igy Franciaországban, Irlandban, Svájc egy részében, az osztrák tartományokban, Lengyelországban, Magyarország lakosságának nagyobbik fele katolikus. Az albánok egy része szintén az. A horvátokat csak katolikus hitük különbözteti meg a nemzeti fajtársaiktól, a szerbektől. Amint a katolicizmus Európában vesztett, megnyerte Amerikában, hol Középamerika, s a néhai spanyol államok mind katolikusok. A spanyolok és portugálok után a franciák fejtenek ki nagy missziói munkásságot, kivált Észak-Afrikában és Ázsiában. Sok a katolikus Angliában, hol éppen ugy, mint Észak-Amerikában teljes vallásszabadságot élveznek. Az Unió államaiban is erősen terjed, ami a teljes vallásszabadságnak tudandó be. Louisianában, Marylandban, Kentuckyban, Kolumbia kerületben és a két Floridában van a legtöbb hive. 2. A keleti egyház, mely jellemzetesen keleti Európában a szlávoknál van elterjedve. L. Görög egyház és Görög keleti egyház. 3. Vannak továbbá oly keresztények, kik hit dolgában a biblián kivül semmi más tekintélyt el nem ismernek. Ezeket a keresztényeket közös névvel protestánsoknak szokás nevezni. Mindegyiket saját nevén ismertetjük.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is