Keresztes
József, ref. lelkész, szül. Veszprémben 1748 nov. 29., megh.
Szalacson 1812 május 15-én. Tanult Miskolcon, 1769-től Debrecenben, végül
külföldön, hol a franekeri egyetemnek 1775 máj. 9., az utrechtinek pedig az
1780-81. tanévben lett hallgatója. Hazatérte után kevés ideig a vértesi,
1783-tól az újon alakult nagyváradi, 1787-től a szalacsi egyházban
lelkészkedett. Az érmelléki egyházmegye 1790. tanácsbiróvá s ama bizottság
tagjául választá, mely a ref. lelkészek régi kiváltságainak újra kieszközlése
végett az ez évi budai országgyülésre küldetett. Mint ének-költő,
prédikáció-szerző és naplóiró egyiránt maradandó érdemeket szerzett. A
magyarországi ref. énekeskönyv összesen 37 énekét foglalja magában, azonkivül
gyászverseket irt. Egyházi beszédei közül azok a jelentékenyebbek, melyeket
Szilágyi Sámuel püspök temetésén, továbbá Váradon 123 évi szünet után s az
1748-ik évi József napján tartott. Legnevezetesebb munkája azonban naplója,
melyet Krónika Magyarország polgári és egyházi közéletéből a 18. század végén
cím alatt Hoffeer Endre 1660. évi ostromát is, melyet a Biharmegyei régészeti
és történelmi egylet 1885-88. évkönyvében Dombi Lajos ismertetett.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|