keresztes háborúk

Olyan hadjáratok, amelyeket azzal a jelszóval indítottak a XI--XIII. sz.-ban, hogy felszabadítsák Jeruzsálem környékét, az ún. Szentföldet a mohamedán uralom alól. A kereszténység bölcsője: Palesztina ugyanis a korábbi arab hódítás után a XI. sz. közepén szeldzsuk-török kézre került. Felszabadítására 1095-ben II. Orbán pápa keresztes hadjáratot hirdetett. Mélyebben fekvő gazd. és társ. okai: az uralkodók a növekvő társ. feszültséget a keresztes háborúkkal kívánták levezetni; az olasz kereskedővárosok nagy haszonra számítottak a keresztesek szállításától, és a meghódított területektől; a kóborló lovagok és nincstelenek zsákmányt reméltek; a pápaság így vélte megszűntetni az egyházszakadást. Az egymást követő hadjáratok átmeneti sikerei (1099-1187, jeruzsálemi királyság; 1204-1261, bizánci latin császárság) után a keresztes háborúk iránti érdeklődés a XIII. sz.-ban megcsappant - különösen az 1212-es tragikus végű "gyermekek keresztes hadjárata" után -, és visszaállt a mohamedán uralom. A keresztes háborúknak serkentő hatásuk volt a kereskedelemre, továbbá új mezőgazdasági terményekkel (pl. citrom, rizs) és iparágakkal (pl. üvegkészítés) ismertette meg Európát. Az iszlám kultúrával való ismerkedés hozzájárult a reneszánsz kialakulásához, közvetve pedig az egész európai szellemi fejlődéshez.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• pápa
• egyházszakadás
• királyság
• reneszánsz