Keresztrefeszítés

a kivégzések egyik legrégibb s leggyalázatosabb módja volt. Rendesen a legnagyobb bűnösöket, kivált rabszolgákat, az ellenség foglyait szokták volt igy kivégezni. Már az ószövetségi szentírásban olvassuk, hogy Faraó a sütők mesterét keresztre feszíttette, Józsue Hai város királyát szintén keresztre akasztatá. A görögök a persáktól s amazoktól megint a rómaiak vették át a kivégzés eme gyalázatos nemét. A kivégzést többfélekép hajtották végre; vagy karóra húzták a szerencsétlen elitéltet s e kivégzést infixiónak nevezték, vagy pedig crux compactán végezték ki, mely abból állt, hogy két egymást kereszt alakban keresztező gerendára függesztették a bűnöst. Krisztus a crux immissa ? féle kereszten feszíttetett fel. Az üldözések korszakában a keresztényeket részint karóra, részint pedig crux compactán végezték ki. E kivégzési módot a római birodalomban Nagy Konstantin császár törölte el.

Forrás: Pallas Nagylexikon