Keresztur

1. K., nagyközség Bács-Bodrog vmegye kulai j.-ban, (1891) 734 házzal és 5038 román lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Bodrog-K., (l. o.) - 3. Cserna-K., (l. o.) - 4. Gerend-K., (l. o.) - 5. Német-K. (Deutsch-Kreutz), nagyközség Sopron vármegye soproni j.-ban, (1891) 3149 német lakossal, posta- és táviróhivatallal és takarékpénztárral. A község mellett fakadó savanyuvizforrás vize Rudolf-forrás neve alatt kerül forgalomba s kedvelt üdítőitalul szolgál. Hajdani vára most raktárul és istállóul szolgál. 1707 okt. 2. itt Vak Bottyán és Nádasdi Ferenc közt kemény ütközet volt. - 6. Rába-K. (Heiligen-Kreutz), kisközség Vas vármegye szent-gotthárdi j.-ban, (1891) 3330 tót, magyar és német lakossal, a Podmaniczkyak szép kastélyával. Van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Élénk összeköttetésben van Budapesttel, melyet élelmi cikkekkel lát el. A török uralom alatt az addig magyar község elpusztult; a hódoltság után a hagyomány szerint Nógrádból vallási üdlöztetések miatt ide vándorolt evang. tótok szállották meg a község alsó részét, kik a máig török-kútnak nevezett kút környékén építették földházaikat. 1750 körül Bujanovszy nagybirtokos a felső részt Württembergből behivott gyarmatosokkal telepítette meg, de ezek később elszéledtek és más németek telepedtek be ugyancsak Württembergből. - 8. Sár-K., nagyközség Fejér vármegye sárbogárdi j.-ban, (1891) 2464 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 9. Sarkad-K., nagyközség Bihar vmegye cséffai j.-ban, (1891) 1603 magyar és oláh lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztáral. - 10. Szécs-K., kisközség Zemplén vmegye gálszécsi j.-ban, (1891) 1189 tót lakossal. - 11. Székely-K., l. o. - 12. Szerb-K., nagyközség Torontál vmegye török-kanizsai j.-ban, (1891) 2677 szerb és magyar lak. - 13. Tót-K., kisközség Sopron vármegye kapuvári j.-ban, (1891) 1027 magyar lakossal, vasúti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár.

Forrás: Pallas Nagylexikon