Kérges öntvény
v. kemény öntvény, az a vasöntvény, melynek felszine vagy
egyes részei keményebbek, mint az öntvény többi részei. A K. törete a kemény
részeken fehér szinü kristályos rostokat láttat, melyek a szürke részből
sugárirányosan ágaznak kifelé. A fehér részekben a vas széntartalma kémiailag,
a szürke részekben mekanikailag, mint grafit van kötve. Mivel a vas
mangántartalma elősegíti a szén kémiai kötését, a szilicium pedig a grafitkiválást
mozdítja elő, ez utóbbinak hatását a mangánnal ellensúlyozhatjuk, azonban a
gyors leghűtés is hátráltatja a grafit kiválását. Tehát mangánt és sziliciumot
tartalmazó vasból, ha a forma egy részét gyorsan hűtő anyagból, jelesen vasból,
másik részét pedig lassan hűtő anyagból, p. homokból készítjük, igen könnyen
gyárthatunk K.-t. A K. húzás elleni szilárdsága a vas összetétele szerint mm2-kint
11-28 kg. között ingadozik s 26,15 mm. vastag négyzetes rúd 942 mm. alátámasztó
közzel 25-46 kg. mm2-kénti terhelés alatt törik össze és a törés
előtt 19-25 mm. mélyen hajlik. A K.-ek formáinak vasból készített részét
nevezzük kokillának (coquille). Noha a vasformák keményítő hatását már e század
elején ismerték, a K.-ek gyártása az 50-es évekig jelentőségtelen volt, ekkor
kezdte az amerikai ipar eredményes munkálkodásán felbuzdulva, Németországban
Gruson, Magyarországban pedig Ganz Ábrahám, a Ganz és társa cég megalapítója a
K.-ek gyártását. Midőn a magyar centrális vasút (Vác-Szolnok) számára 1846 és
1848 között Nürnbergből vasúti kocsik érkeztek, Ganzot figyelmessé tették annak
amerikai eredetü öntött kerekeire. Ganz addig mesterkedett, mig ő is eltalálta
a kérges öntés nyitját s ezzel megalapította gyárának mai nagyságát. A K.-ek
gyártása a vasutnak szükséglete miatt igen felvirágzott; különösen a
teherkocsik kerekeit, a sinkeresztezéseket és a szivdarabokat készítik K.-ből.
A Ganz és társa cég öntőműhelye a gyártás kezdetétől 1895 derekáig 90,000 darab
sinkeresztezést és 700,000 darab vasúti kereket készített. Újabban a kérges
önésü vasúti szerelvényekkel az acélöntvények kezdenek versenyezni. V. ö.
Schütz J., Der Hartguss und seine Bedeutung (2. kiad. 1890).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|