Keringés
(revolutió), valamely égi testnek egy más, középpontinak
nevezett égi test körül zárt pályában való mozgása. K. tehát a Holdnak egy
teljes körfutása a Föld körül, vagy a bolygóknak és a periodikus üstökösöknek
egy teljes mozgási periodusa a Nap körül, vagy valamely kettős csillagnak
mozgása egy középponti állócsillag körül. A K. sziderikus, ha a mozgást az álló
csillagokra vonatkoztatjuk, azaz, ha a keringő test (a szintén mozgó)
középponti test körül 360°-ot ir le; anomalisztikus, ha a mozgást az
apsisvonalhoz, perihéliumhoz vagy aféliumhoz viszonyítjuk; drakonitikus, a Föld
K.-e esetében tropikus, ha a mozgást a pálya és az elliptika metszési pontjától
számítjuk; szinodikus, ha a K.-t a középponti tesen kivül még egy másik,
ugyancsak mozgással biró testhez hasonlítjuk. Mivel e vonatkozási pontok az
állócsillagok között maguk is lassu mozgással birnak, világos, hogy ez utóbb
említett K.-et a sziderikustól különbözőek leendenek. A K.-i idő a teljes K.
periodusa. Ennek tartama a középponti testtől való távolsággal az égi testek
esetében a Keppler-féle harmadik törvény által adott. Néha helytelenül a K.-t a
forgással is szokás összetéveszteni.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|