Kérődzés

általában azon sajátságos táplálkozási mód, miőn az állat a felvett eledelt kétszer rágja meg. E tulajdonsággal birnak általában a kérődző emlősállatok. E táplálkozái módnak megfelelően azután a bélcsatorna is átváltozott. Ugyanis a gyomor rendesen négy részből van összetéve, azaz összetett. A bárzsing után következik az első legnagyobb rész, a bendő (rumen), melynek belső felületén kiálló szemölcsöket találhatni; utána következik a recés gyomor (reticulum), mely nevét onnét vette, mert belső felülete látószerü kiemelkedésekkel van megrakva. A harmadik a leveles v. százrétü gyomos (omasus), melynek belseje a könyv leveleihez hasonlóan elhelyezett számos ránccal van ellátva. Végül következik az igazi oltógyomor (abomasus), mely azután a vékonybélbe vezet. És mig az első három gyomor csak nyálkát, addig az oltógyomor nedvet választ el. A bárzsingnak a gyomorba való nyilási helyén két redő található, amelyek az u. n. bárzsingcsatornát (rima oesophagi) alkotják. a két redő egymástól csakis nyomásnak engedve távozik el, ugy hogy az eledelnek utat nyithat. Amint az állat durván összerágja az eledelt, lenyelve először a bendőbe és innét a vele közlekedésben lévő recegyomorba jut. A recés gyomorban gomolyokká alakul és felböfögéshez hasonló módon az eledel ismét a szájba kerül, hol újolag megrágatik. Ez a K. Ilyenkor az állat állkapcsai vizszintesen mozognak és fogainak redőivel a táplálékot mintegy megőrzli, azután ismét lenyeli. L. Gyomor.

Forrás: Pallas Nagylexikon