Kerületi ülések

1848-ig az alsó tábla a tárgyat előzetesen u. n. K.-ben vitatta meg. A K.-et eredetileg a megyék követei mint magánjellegü értekezletet, kerületenként külön tartották; későbben a két dunai kerület együtt, a két tiszai ismét együtt tanácskozott, sőt már 1741 óta előfordult, hogy mind a 4 kerület együttes tanácskozásokra jött össze, mig 1802 óta az együttes tanácskozás állandóvá vált. Az együttes K. az alsó táblának minden elemeit magukban foglalták az egy kir. táblának kivételével, s igy az országos ülésektől csakis az elnökségben és a jegyzőségben különböztek. Az elnökség hetenkint a megyei követek között változott akként, hogy azt mindig egy dunai és egy tiszai követ együtt vitte a megyéknek ülésrendje szerint. Jegyzőt négyet választotak a megyék, s kettőt a városok részéről. A K.-eken a szavazás akként történt, hogy minden vmegye egy, a kapcsolt részek egy, a szabad kerületek egy, az egyházi rend egy, a városok összesen egy szavazattal birtak.

Forrás: Pallas Nagylexikon