Kesergő

(eszt.), a tragikum eleme, oly hangulat, mely önfájdalmába elmerülve, csakis azt látja és észleli, mi e fájdalomhoz vonatkozásban van, mi e fájdalmat növeli. Mert a kesergésnek, a fájdalomnak is megvan a maga kéje. Himfy Kesergő szerelme, a klasszikus szomorujátékok kesergő kardalai ily hangulatokból származtak. - K. egy előadásra szánt zenei műfaj, mely a mult század első tizedében keletkezett, s mint már címe i mondja, a siralmas nóták fajához tartozik. Zenei szerkezete a hallgató magyar nótáé: Rákóczi K.-je (mikor hazáját elhagyta), Rákóczi siralma «Hallgassátok meg magyarim, a mit beszélek», a sok bujdosó ének e kategoriába tartoznak. K.-ket irtak még: Czinka Panna (Rákóczi száműzésére), később Bihari János és az öreg Boka András fiaik halálára.

Forrás: Pallas Nagylexikon