Keserü bor

Ezen borbetegség főleg a vörös borokon és pedig burgundi vörös borokon észleltetett, néha azonban a fehér borok is megkeseredvén, ihatatlanokká válnak. Ezen betegséget Pasteur szerint parányi 1-2 ezredrész milliméter átmérőjü mikroorganizmussok okozzák, melyek 500-szoros nagyításnál girbe-gurba elágazó szálakat mutatnak. Levegőre nincsen szükségük s a 60-650 C-ra melegítve elpusztulnak. A K.-on nem lehet segíteni, mert kellemetlen ízénél fogva még ecetkészítésre sem használható; legcélszerübb szeszt főzni belőle. Oly vidékeken, hol ezen betegség elő szokott fordulni, célszerü a bort, még mielőtt a keserüség rajta érezhető lenne, pasteurözni és a bor eltevésére rendelt hordókat használás előtt kiforrázni vagy kigőzölni. Ugyancsak kiforrázandó minden edény és minden eszköz, mely a K.-ral érintkezett, mert a betegséget okozó mikroorganizmusok különben átvitetnek s a hibátlan bort is beteggé, keserüvé tehetik.

Forrás: Pallas Nagylexikon