Keserüsó
(epszomit), viztartalmu magnéziumszulfát (MgSO4 +
7H2O), a természetben mint rostos kivirágzás vagy mint bevonat és
sztalaktitszerü alakokban terem, soha sem kristályokban. A mesterséges oldatból
előállított kristályai rombos rendszerbeliek s pedig gyakran szfenoidos
hemiedriával. Érdekes, hogy tultelített oldatokból egyhajlásu rendszerbeli
kristályokban is szokott kikristályosodni, ami különösen azért nevezetes, mert
a vele analog összetételü gálicok többnyire egyhajlásu rendszerbeliek. Fehér
vagy szintelen, esetleg tisztátlanságoktól szürkés, zöldes, sárgás v. vereses.
Keserü ízü. Száraz levegőn szétesik, szétporlik, 150 °C. mellett a kiezeritnek
megfelelő összetételüvé lesz. Vizben könnyen oldódik és a természetben,
különösen a keserüvizekben van oldott állapotban. Hazánkban még sztalaktitos
tömegekben Úrvölgy bányáiban is terem. Mint kivirágzás ismeretes a szibériai
steppéken, Kataloniában, Idria bányáiban, Páris mellett a montmartrei
gipsztelepeken, mint a kiezerit elváltozási terméke, Stassfurtban és Hallstatt
mellett. Keserüvizekben a budain kivül Angliában Epson mellett (innen az
ásványtani neve), Csehországban Saidschitz, Sedlitz és Püllna vidékén,
Kissingenben. A tengervizben is meglehetősen sok K. van oldva. Fontos orvosszer,
a kelmefestéshez, valamint a magnézia és magnéziumkarbonát gyártására is
alkalmazzák.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|