Keserüsó

(epszomit), viztartalmu magnéziumszulfát (MgSO₄ + 7H₂O), a természetben mint rostos kivirágzás vagy mint bevonat és sztalaktitszerü alakokban terem, soha sem kristályokban. A mesterséges oldatból előállított kristályai rombos rendszerbeliek s pedig gyakran szfenoidos hemiedriával. Érdekes, hogy tultelített oldatokból egyhajlásu rendszerbeli kristályokban is szokott kikristályosodni, ami különösen azért nevezetes, mert a vele analog összetételü gálicok többnyire egyhajlásu rendszerbeliek. Fehér vagy szintelen, esetleg tisztátlanságoktól szürkés, zöldes, sárgás v. vereses. Keserü ízü. Száraz levegőn szétesik, szétporlik, 150 °C. mellett a kiezeritnek megfelelő összetételüvé lesz. Vizben könnyen oldódik és a természetben, különösen a keserüvizekben van oldott állapotban. Hazánkban még sztalaktitos tömegekben Úrvölgy bányáiban is terem. Mint kivirágzás ismeretes a szibériai steppéken, Kataloniában, Idria bányáiban, Páris mellett a montmartrei gipsztelepeken, mint a kiezerit elváltozási terméke, Stassfurtban és Hallstatt mellett. Keserüvizekben a budain kivül Angliában Epson mellett (innen az ásványtani neve), Csehországban Saidschitz, Sedlitz és Püllna vidékén, Kissingenben. A tengervizben is meglehetősen sok K. van oldva. Fontos orvosszer, a kelmefestéshez, valamint a magnézia és magnéziumkarbonát gyártására is alkalmazzák.

Forrás: Pallas Nagylexikon