Keskenyvágányu vasút

Az Európábn közönségesen elterjedt vágányszélesség a sínek fejének belső felülete között mérve 1,435 m. Minden ennél keskenyebb vasutat K.-nak nevezünk. A K.-akat eddig inkább csak az ipar céljaira épített vasutaknál használják (l. Erdei vasutak). A legelterjedtebb nyomtávok az 1,0, 0,75 és 0,6 m. Mióta Bosznia és Hercegovinában, hol ma több mint 600 km. 0,76 méteres vasút épült és ugy ez a teherforgalom, valamint a párisi kiállításkor a 0,6 méteres Decanville-féle vasút a személyforgalom lebonyolítására oly nagyon célszerünek bizonyult, a keskeny vágánnyal épített vasutak rendkivül elterjedtek, ugy hogy ma az európai vasutaknak mintegy 14 százaléka már K. Hazánkban kevésbbé terjed, mert az építési viszonyok még mindig elég kedvezőek a szabványos vasutak olcsó megépítésére és különben sem épülnek még oly hegyes vidékeken vasutaink, hol a K. építési sajátságának előnye előtérbe nyomulhatna. Az építési sajátságokra nézve l. Erdei vasutak; itt csak azt kivánjuk megjegyezni, hogy e vasutak építését a nálunk tervezett vonalak rövidsége miatt a járómüvek megszerzésének nagy költsége akadályozza. A járómüvek kellő kihasználását nagyban elősegíti a forgó zsámolyok alkalmazása, továbbá kettős lokomotivok használatával e vasutak szállító képessége is nagyban fokozható. A sínek súlya 9,5-20 kg. között váltakozik. A legkisebb sugár 30 méter. A legnagyobb emelkedés 1,0-nél (genfi vasút) 600/00, sőt a Decanville-rendszernél van 710/00 is. A vasutak gyorsasága nagyon fokozható. A hires svéd K.-akon óránként 24 km., de Angolországban a legrégibb K.-ton a Festiniog vasúton 48 km. sebességgel járnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon