Keszthely

nagyközség Zala vmegye keszthelyi j.-ban, a Balaton DNy-i végén, (1891) 598 házzal és 6195 magyar lakossal; a járási szolgabirói hivaval széke, van járásbirósága és adóhivatala, közjegyzősége, pénzügyőrsége, vasúti- és gőzhajóállomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára, állami gazdasági intézete és mintagazdasága (l. Keszthelyi gazdasági tanintézet). Van katolikus főgimnáziuma, ipartestülete, alsófoku ipariskolája, takarékpénztára, sörfőzője, élénk gabona- és marhapiaca. K. széke a gróf Festetics Tasziló 140,000 holdas uradalmának, melynek központja a fejdelmi fénnyel és bőkezüséggel épített kastély, hazánk legnagyobbszerü épületeinek egyike. A gróf angol telivérménest tart fenn. K. régi telep, mely a római és hunn időben nagy telepedő hely volt. Az Árpádházbeli királyok korában Gesztel nevet viselt; az 1567. és 1602. országgyülések országok végvárrá tették s hadi közmunkát rendeltek megerősítésére. Hozzátartozik Héviz (l. o.) fürdő. Határában van az ősleleteiről elhiresedett Dobogó (l. o.). V. ö. Lipp V., A K.-dobogói sírmező (1883); u. az, A K.-i sírmezők (1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon