Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Keszthelyi ... ----

Magyar Magyar Német Német
Keszthelyi ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Keszthelyi Georgikon

Alapította Festetics György gróf (l. o.). 1797 jul. egy tanár (Balla Károly) és egy tanulóval kezdve meg működését, abból a célból, hogy felsőbb szervezetü gazdasági tanintézete s földmíves-iskolája legyen, de csakhamar még hat, vagyis összesen nyolc külön rendeltetésü iskolai intézményt egyesített benne, melyek mindegyikének feladata volt a mezőgazdaság ügyének közvetlenül vagy közvetve előhaladására szolgálni. Ezek az intézmények következők: 1. Tudományos gazdasági iskola, közönségesen ezt értik Georgikon elnevezés alatt, célja volt szakképzett gazdatisztek nevelése, továbbá földbirtokosoknak alkalmat adni, hogy az okszerü gazdálkodást elsajátítsák, valamint hogy a gazdasági ipar terjesztéséhez hozzájáruljon. Tanfolyama a grófi ösztöndíjasok részére három éves volt, külső tanulók egy-két évre is fölvétettek. A tanév eleinte trimesterekre, utóbb félévekre volt beosztva. A tulajdonképi gazdasági szaktanulmányokon kivül a matematikai és fizikai-veterináriai szak részesült kiváló figyelemben. Az oktatás latin, német és magyar nyelven folyt. 1846-tól fogva ugy az oktatás, valamint az ügykezelés egészen magyar nyelven ment. 2. A parasztiskola, vagyis földmívelés-iskola célja az uradalom részére lendő cselédnevelés volt. A tanítást, mely olvasás, irás és számoláson kivül a gazdaság elemeire, gyümölcsészet, selymészet, méhészetre, stb. terjedt, felügyelet mellett főleg két grófi stipendiátus teljesítette. A tanfolyam nem volt szorosan meghatározva, a fölvett fiuk addig maradtak az iskolában, ameddig azt szükségesnek vélték. Az iskola 1789 elején nyilt meg. - 3. A Pristaldeum rendeltetése volt oly jogvégzetteknek a gazdasági jogba s egyáltalában a gazdasági ismeretekbe való beavatása, kik uradalmi ügyvédekké v. jogtanácssosokká készültek. Az 1804-1805-iki tanévvel nyitották meg. - 4. Az erdész és vadásziskola két, a felsőbb s az alsóbb osztályra oszlott. A felsőbb tanulóit önálló erdőkezelőkké képezték, az elsóbbiéból erdőőröket, erdőkerülőket neveltek. A felsőbb osztály tanfolyama három éves, előadási nyelv a német volt. Megnyilt az 1806-7. tanévvel. - 5. A kertésziskola a grófi kertész vezetése alatt állott, ki a szaktárgyakat tanította s a gyakorlati beavatást végezte, emellett elemi tanító vagy stipendiátusok is tanították a kertészekké képzendő fiukat. A tanfolyam két éves volt, gyengébbeket tovább is ott tartottak. - 6. A mérnökiskola célja volt kellő előképzettségü ifjakat a gazdasági építészetben, csatornázás, öntözés, hidak, malmok, iparüzletek építése és berendezése terén kiképezni, mivégből azok a két évi tanfolyamban nemcsak elméleti oktatásban részesültek, hanem e közben és az egy évi gyakorlatban a mesteremberek munkáját ellenőrizni, a számadásokat s az építési hivatal ülésein a jegyzőkönyvet vezetni tartoztak. A kézművesek számára berendezett vasárnapi iskolában a másodéves hallgatók tanítani tartoztak. A tanfolyam sikeres befejezése után a gróf a jelesebb hallgatókat saját költségén Pestre küldte mérnöki oklevél szerzése céljából, minek megtörténte után uradalmi mérnökképen néhányan közülök a Georgikonban a matematikai szakban mint tanárok is nyertek alkalmazást. A mérnöki iskola 1808. nyilt meg. - 7. A ménesmester- és lovásziskola feladata volt a ménesek részére szakképzett személyzet nevelése. Azonkivül olyanok is fölvétettek, kik a lovaglásban magasabb kiképeztetést nyerni óhajtottak. Eleinte a tanfolyam két, utóbb négy éves volt. A tanítást a Georgikon állattenyésztési és állatorvosi tanárai, két grófi lovászmester s egy istállófelügyelő végezte. Az oktatás magyar és részben német nyelven történt. Az iskola az 1807-8. tanévvel nyilt meg. - 8. A gazdaasszonyiskolában leányokat a háztartásban, kézimunkákban, baromfitenyésztésben, stb. képeztek ki, sőt az erkölcs-, illem-, egészségtanban, rajzolás- és zenében is kaptak oktatást. A tanfolyam három éves volt s két férfi s egy nő végezte a tanítást. Az iskola 1808. nyilt meg.

A Georgikon 51 évi fennállása közben 97 tanférfiu vett részt hosszabb-rövidebb ideig az oktatásban, kik közül 47 volt magának a Georgikonnak tanítványa. Több külföldi is találkozik köztük, de a törekvés az levén, hogy az oktatás magyar nyelven történjék, hazai erők képzésére mindig kiváló súlyt helyeztek. A jelesebb, tanári pályára alkalmasnak mutatkozó fiatal embereket, kivált Festetics György gróf, de fia László is jutalmazásokkal s egyéb kedvezményekkel ösztönözték szakképzettségük tökéletesítésére. Nagy összeget képvisel egymaga az a költség, melyet a tanárok külföldön való további kiképeztetésére és utaztatására fordítottak. A tanulók számára számos ösztöndíj, a cselédség részére jutalomdíj volt rendszeresítve. Eleinte, a Georgikon zsenge korában annak ügyét a grófi jószágkormányzó vezette, nevezetesen akkor, mikor a kormányzó Nagyváthy János volt, ki nemcsak a vezetésben, hanem a tanításban is részt vett. Utóbb, az iskolai intézmények és a tanszemélyzet szaporodása következtében, a Georgikon mindinkább iskola, sőt főreáliskolai jelleget öltvén magára (egykoru német leirások akadémiának címezték), önálló szervezetet és kezelést kapott. Élén az archon állott, ki a gróf a tanárok közül kiszemelve nevezett ki, utóbb a tanári kar volt az archon megválasztásával megbizva és a gróf csak a megerősítést tartotta fenn magának. Több archon a választás megújítása nélkül is megerősíttetvén tisztében, éveken keresztül viselte azt. Az archon az összes tanügyet vezette, fegyelmi joga volt, a gyüléseken elnökölt, a jószágkormányhoz havonkint jelentést tett; működéséért külön fizetési pótlékot élvezett. A tiszttartó, vagy mint eleinte nevezték, a főgazda, ki egyúttal a gazdaság tanára volt, a Georgikonhoz kapcsolt gazdaságot vezette; jelentéseit közvetlenül a jószágkormányhoz terjesztette be. A számvivő v. számtartó mindenkor a gazdaságtan helyettes tanára, a számadásokat vezette.

A Georgikon rendelkezésére bocsátott gazdaságot 1799. szakították ki, 1802. szőllő és erdővel egészítették ki. A szántóföld 241, a rétek 118, a kertek 21, a szőllő 5, az erdő 150, a majortér 8, összesen 543 holdat tett. 1810. a gazdaság területét 902 holdra egészítették ki. A major, Keszthely város délnyugati részén elterülve, amely mai napig is Georgikon-major nevet visel, számos, legtöbbnyire kőépületből állott; mellette voltak a kőfallal bekerített kertek, szemben vele a fáskert (park), a legkülönbözőbb fák és cserjék dendrologiai gyüjtménye; a major közvetetlen szomszédságában terült el a kisérletekre szánt térség és vele összefüggésben a szántóföldek, rétek, gyümölcsös, epreskert, stb. A szántóföldek számára Thaer Albrecht (l. o.) hozzájárulásával állapították meg a váltórendszer szerinti vetésforgót. Az állattenyésztésre különösen nagy súlyt helyeztek; különféle fajta szarvasmarhát, lovat, juhot, sertést, stb. tartottak. Ahol valami hires tenyésztés femerült, Festetics György gróf abból okvetetlenül szerzett állatokat. Még angorakecskét is tenyésztettek, melyet Persiából hozattak. Az 1848. tanévnek tekintettel a felmerült eseményekre, a szokottnál korábban kellett volna befejeződnie s a vizsgálatok jun. 19-ére voltak kitüzve, az ifjuság azonban annak kijelentése mellett, hogy a szabadságharcban részt venni hazafiui kötelességének tartja, ezt május. 24. az archon előtt tömegesen és ünnepélyesen kijelentette, mire a bizonyítványok a vizsgálatok eredménye nélkül kiszolgáltattatván, az ifjuság Keszthelyt elhagyta s a Georgikon ezzel megszünt, a szabadságharc lezajlása után pedig annak újból való megnyitására kisérlet sem történt, 17 évvel később, teljesen megváltozott viszonyok között, nyomába lépett a keszthelyi magyar kir. gazdasági tanintézet (l. o.). Részletesebb adatok találhatók a Georgikonról hiteles okmányok alapján Deininger J., A keszthelyi magyar kir. gazdasági tanintézet évkönyve az itt fennállott Georgikon rövid történeti vázlatával (Keszthely 1888) címü művében.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is