Kétegyháza
nagyközség Békés vmegye gyulai j.-ban, (1891) 3766 oláh és
magyar lak., kettős vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és
postatakarékpénztárral. 1412-ben Zsigmond király egy részét fővényesi Syketh
Eleknek adományozta, másik részét az Erdőhegyiek birták, 1420. azonban tőlük
örök áron megvette egész K.-t Maróthy János macsói bán; a Maróthy-család
kihaltával K. a koronára szállott s a gyulai vár tartozéka volt, melynek
részére a közmunkát teljesíteni tartozott. De 1478. a Dóczyaké s már 1556. I.
Ferdinánd K. egy részét Ocsarovich Demeternek, Miklósnak és Péternek
adományozta, mig más részei a Nadaby, Szászy és Kardos családok kezére
kerültek; ezek valamelyike a Kétegyházy nevet vette fel s 1660. birta a
községet. K. ekkor Zarándhoz tartozott s a törökök kiűzése után Löwenburg J.
Jakab főispáné lett; de a magyarok nem tudván megférni az oláhokkal, a földesúr
1718. Várira telepítette amazokat. Löwenburgtól K.-t és Várit siklósi Andrássy
Zsigmond aradi alispán vette meg, ennek azonban István fiában magva szakadván,
1799 szept. 24-től Sarkad, K. és Vári a gr. Almássy családé. A mult sz.-ban K.
lakói magyarok, oláhok és tótok voltak, a tótok később mind megmagyarosodtak,
de a magyarok közlül sokan eloláhosodtak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|