Kétegyháza

nagyközség Békés vmegye gyulai j.-ban, (1891) 3766 oláh és magyar lak., kettős vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. 1412-ben Zsigmond király egy részét fővényesi Syketh Eleknek adományozta, másik részét az Erdőhegyiek birták, 1420. azonban tőlük örök áron megvette egész K.-t Maróthy János macsói bán; a Maróthy-család kihaltával K. a koronára szállott s a gyulai vár tartozéka volt, melynek részére a közmunkát teljesíteni tartozott. De 1478. a Dóczyaké s már 1556. I. Ferdinánd K. egy részét Ocsarovich Demeternek, Miklósnak és Péternek adományozta, mig más részei a Nadaby, Szászy és Kardos családok kezére kerültek; ezek valamelyike a Kétegyházy nevet vette fel s 1660. birta a községet. K. ekkor Zarándhoz tartozott s a törökök kiűzése után Löwenburg J. Jakab főispáné lett; de a magyarok nem tudván megférni az oláhokkal, a földesúr 1718. Várira telepítette amazokat. Löwenburgtól K.-t és Várit siklósi Andrássy Zsigmond aradi alispán vette meg, ennek azonban István fiában magva szakadván, 1799 szept. 24-től Sarkad, K. és Vári a gr. Almássy családé. A mult sz.-ban K. lakói magyarok, oláhok és tótok voltak, a tótok később mind megmagyarosodtak, de a magyarok közlül sokan eloláhosodtak.

Forrás: Pallas Nagylexikon