Kétség

v. kétely, vagy kételkedés, oly itéletek folytán kelt határozatlanság érzete, melyeknek igazságáról nem vagyunk meggyőződve. A K. lehet olyan, hogy általában vagy valamely speciális ok folytán válik előttünk gyanussá valamely itélet; a további kutatás feladata ezt a K.-et elosztlatni vagy megerősíteni, illetőleg a K.-es itélet helyébe mást tenni. A K. fokozódik, ha a gyanus itélet ellentéte lehetségesnek, v ugyanoly valószinünek tetszik, mint maga a kétes itélet. A K. gyökeres, ha a megismerésbe vetett hit általános megingatásából ered; mint ilyen a filozofiában fontos szerepet visz. L. Skepticizmus.

Forrás: Pallas Nagylexikon