Kétsziküek

(növ., kétmaglevelüek, kétcsiralevelüek, kétcsemlevelüek, kivül v. külnövők, Exoganae, Acramhibryae, Dikodyledones), az olyan növények, melyek csirájának majd mindig két és átellenes, gyakran nyeles sziklevele van, melyet p. a paszuly v. a tök magva lefejtése után könnyen megláthatunk. A K. magvából csirázáskor egyszerre két vastagabb levélke búvik ki. Ilyenek virágzó növényeink és lombos fáink, legnagyobb része. Könnyen felismerhetők arról, hogy levélerezet (edénynyalábok) hálózatosan szétágazó, mig az egysziküeké (p. kukorica) párhuzamos. A más bélyeg v. a kétsziküekkel való bensőbb rokonságuk alapján a K. közé számított füveknek ritkán csak egy sziklevele van (Corydali, Ficaria, Cyclamen, juhászmogyoró) Az Orobanche, Viscum, Pirola, a fenyőspárga, a balanophorák és rafflesiaceák, meg az aranka sziktelenek. A sulyomnak egyik szikje kisebb. Három sziklevél kivételes eltérés. A magfehérje gyakran a magérés előtt felszívódik. Száruk elágazik, edénynyalábjok nyilt, majd mindig körben helyezkedik el a középpoti bél körül (l. Edénynyaláb, Évgyűrü, Kambium). Levelök többnyire nyeles, gyakran hasogatott, a tövében gyakran rügy keletkezik, mely az elágazást megindítja. A virág alkotása különböző, gyakran ötös-, ritkábban négyestagu, még ritkábban kettes v. hármastagu. Néha a virág nem köröstervü, hanem csavarmentü (l. o.), vagyis spriláis helyzetü (l. Calycanthaceae). Kelyhök és szirmuk rendesen van. A csira gyököcskéje többnyire állandó főgyökérre nyulik meg, a főkéseké és tarackolóké szokott elsatnyulni, ezeknek mellékgyökerök nem fejlődik. A K. bonyolódottabb alakbeli sajátságuknál fogva a szisztemában az egysziküeknél magasabb fokon állnak, ma egyáltalában a legtökéletesebb növények. Többsziküvel a tobzosok rendjében találkozunk. A kétsziküek tipusa két csoportra szakad: 1. Forrtszirmuak v. egyszirmuak (Sympetalae, Mono- seu Gamopetalae), szirmuk soha sem több darab, mert legalább a tövön kisebb-nagyobb, vagy egész darabon csőalakra összenő. 2. Külön-, szabad v. többszirmuak (Choripetalae, Poly- seu Eleutheropetalae). Némelyeknek nincs szirma (leples kétsziküek), a többié nem nő egymáshoz, hanem külön-külön szirom marad. A leples kétsziküeket, melyeknek külön kelyhök és szirmuk nincs, v. az ezt helyettesítő részök tökéletlen, külön 3 alosztálynak is tekintik, de újabban a különszirmuak közé fogják, mert ezeknek is szokott hiányozni a szirmuk (tyúkhúr, pásztortáska, gólyahir stb.). A kétsziküek rendje a következő: Juliflorae, Urticinae, Centrospermae, Polycarpicae, Rhoeadinae, Cistiflorae, Columniferae, Gruinales, Terebinthinae, Aesculinae, Frangulinae, Tricoccae, Umbeliflorae, Saxifraginae, Opuntinae, Passiflorinae, Myrtiflorae, Thymelinae, Rosiflorae, Leguminosae, Bicornes, Primulinae, Diospyrinae, Tubiflorae, Labiatiflorae, Contortae, Campanulinae, Rubiinae, Aggregatae, Hysterophyta.

Forrás: Pallas Nagylexikon