Ketteler

Vilmos Emanuel báró, mainzi püspök, szül. Münsterben 1811 dec. 25., megh. Burghausenben (Felső-bajos-kerület) 1877 jul. 13. A jezsuitáknál nevelkedett, 1829. Münsterben a jogi pályára készült. 1835-37. előadó volt Münsterben. A kölni érsek elfogatása után elhagyta az állami szolgálatot és a papi pályára lépett. 1844 jun. 1. szentelték pappá, 1847. hopsteni plébános volt. Mint ilyen ki volt küldve a frankfurti nemzeti gyülésre, amelyen különösen őszinte beszéde a meggyilkolt Lichnovski és Auersvald sírjainál, valamint az egyház szabadságáról és a szociális krizisről és a szociális kérdésről a mainzi domban tartott beszédei nevét egész Németországban ismeretessé tették. 1849. berlini prépost lett, 1850-ben mainzi püspökké nevezte ki IX. Pius pápa. Mint püspök kiváló és erélyes tevékenységet fejtett ki. K.-nek legfőbb törekvése oda irányult, hogy az egyházat függetlenítse az államtól. Ő neki tulajdonították az 1851-53-iki püspöki emlékiratok szerzőségét. És sikerült is neki a hesseni kormánnyal Dalwigh miniszter alatt 1854 aug. 23. egyezséget kötni, amelyről azonban az 1866. hadjárat után a fejedelem kivánságára lemondott. Az új német birodalom alapításakor, 1870 okt. 1. terjedelmes iratot intézett Bismarckhoz, amelyben az egyház és állam közti viszonyról szóló porosz határozatoknak a német birodalmi alkotmányba való felvételét ajánlotta. 1875. megülte 25 éves püspöki jubileumát. 50 püspöki körlevelen és néhány rövid körözvényen kivül 7 nagyobb iratot intézett K. papjaihoz és hiveihez, amelyek közül kiemelendők: Soll die Kirche allein rechtlos sein? (1861); Die Jesuiten in Mainz (1864); Der Culturkampf gegen d. katholische Kirche etc. (1874) stb. Ezenkivül 30 terjedelmesebb röpiratot adott ki, melyeknek néhánya számos (7) kiadást ért el s több nyelvre fordíttatott. Ezek közül nevezetesebbek: Das Recht und der Rechtsschutz der katholischen Kirche in Deutschland (1854); Freiheit, Auctorität und Kirche (1862, magyarra Katinszky Gyula fordította, Kalocsa 1863); Die Arbeiterfrage und das Christenthum (1863, magyarra ford. Katinszky Gy., Eger 1863); Kann ein gläubiger Christ Freimaurer sein? (1865, magyarra ford. a pécsi növendékpapság, Pécs 1866); Die wahren Grundlagen des religiösen Friedens (1868); Das unfehlbare Lehramt des Papstes (1871); Liberalismus, Socialismus und Christenthum (1871) stb. Ezeken kivül sok szent beszédet irt, melyeket Raich adott ki két kötetben (Mainz 1878). V. ö. Wetzer és Welte, Kirchelexikon (7. köt., 402-406. l.).

Forrás: Pallas Nagylexikon