(új-héber, a. m. okirat), a zsidó házassági jogban a házassági szerződés, mely egyrészt a férjnek nejével szemben elvállalt kötelezettségeit tartalmazza, másrészt pedig a nőnek beleegyezést a házasság megkötésére. Lényegére nézve tehát magánjogi természetü, mivel azonban az idevágó zsidó hagyományos törvény a házas együttélést K. nélkül tiltja, egyúttal rituális jelentőséggel is bir és a rendszeres zsidó házasságkötés egyik lényeges kelléke. A két hiteles tanu által megerősített K.-t, melynek khald nyelven irt szövege más-másképen van fogalmazva a hajadon, az elvált és az özvegy nő számára, az esketést végző egyén az esketési szertartás alatt szokta felolvasni.