Keveréknyelv

olyan nyelv, melybe igen nagy mértékben belekeveredtek valamely idegen nyelvnek elemei. Klasszikus példa erre az angol nyelv, mely megőrizte ugyan az angolszász (tehát germán) nyelvtan és szókincs főbb elemeit, de mondattanában s különösen szókincsében a normann hódítók (francia) nyelvének rendkivül nagy hatását mutatja. Más K.-ek: a pehlevi, vagyis középkori persa nyelv, mely tulajdonkép sémi nyelvjárás sok iráni elemmel s ennek ugyszólván megfordítottja az új-persa; Jáva szigetén a kávi nyelv maláji eredetü, de erős szanszkrit keverékkel; az angol slang vagyis tolvajnyelv, mely angol, cigány és lingua-francia elemekből áll, stb. V. ö. Schuchardt H., Kreolische Studien (Stizungsberichte der Wiener Akadémie 1882-88); Mayr Aurél, A pidgin-english nevü kevert nyelv (Egyetemes Philologiai Közlöny IX. és XII. köt.). Lásd még Jövevényszók.

Forrás: Pallas Nagylexikon