Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Keyser... ----

Magyar Magyar Német Német
Keyser... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Keyser

1. Henrik, németalföldi építész és szobrász, szül. Utrechtben 1656 máj. 15., megh. Amsterdamban mint építőmester 1621 máj. 15., ő építette 1618. a delfti tanácsházat, s ő készítette Erasmus szobrát Rotterdamban.

2. K. Jakab Rudolf, norvég hisztorikus, szül. Christianssandban 1803 jan. 1., megh. Kristianiában 1864 okt. 9. A kristianiai egyetemen 1827 óta magán-, 1829 óta pedig rendes tanár volt. Műve: Norges gamle Lova (Kristiana 1846-49, 3 köt.); Nordmaendenes Religionsfortfatning i Hedendommen (u. o. 1847); Den morske Kirkes Historia under Katholicismen (u. o. 1856-1858, 2 köt.). Halála után adta ki Rygh: Efterladte Skrifter (u. o. 1866-67, 2 köt.) és Norges Historie (u. o. 1866-68, 2 köt.) c. munkáit.

3. K. Nicaise de, belga festő, szül. Sandolietben Antwerpen mellett 1813 aug. 26., megh. u. o. 1877 jul. 17.; az antwerpeni művészi akadémián tanult, majd több éven át külföldön utazott és 1855. az antwerpeni akadémia igazgatója lett. 1834. nagy föltünést keltett Krisztus keresztrefeszítését ábrázoló nagy képével, melyet egészen Rubens modorában festett egy manchester katolikus templom számára; csakhamar azonban hazája történetéhez fordult, onnan merítette műveinek tárgyait. A kortryki (1836), woringeni (1839, brüsszeli muzeum) és a nicuporti csaták képei a legünnepeltebb belga festők sorába emelték. Később a történeti genrekép terére ment át. 1864-1866. az antwerpeni muzeum lépcsőházát belga művészek képeivel díszítette. V. ö. Hymans H., Nicaise de K. (Brüsszel 1891).

4. K. Tamás de, hollandi festő, szül. 1596. v. 1597. Amsterdamban, megh. u. o. 1667., K. Henrik építész és szobrász fia, Elias Miklós hatása alatt fejlődött ki. A legkitünőbb amsterdami képmásfestő volt Rembrand előtt, akinek fejlődésére befolyást is gyakorolt. Legkitünőbb művei: Dr. Sebastian Egbert de Vrij anatomiai előadása (1619, amsterdami muzeum); egy gyönyörü életnagyságu női arckép a budapesti országos képtárban (1628, 240. sz.); Kereskedő és irnoka (1627, londoni nemzeti képtár); az amsterdami városi tanácsosok ülését ábrázoló hires képe (1638, hágai muzeum); két nagy lövészképe (1632 és 1633, amsterdami muzeum); Cornelius de Graef polgármesternek és nejének rendkivül eleven, pompás szinezésü arcképei (berlini muzeum); Don Juan d"Austria és kisérője lovon (1661, drezdai képtár).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is