Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kézdi-Vásár... ----

Magyar Magyar Német Német
Kézdi-Vásár... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kézdi-Vásárhely

rendezett tanácsu város Háromszék vármegyében, (1891) 865 házzal és 4700 magyar lakossal (közte 2085 katolikus és 2460 helvét).

[ÁBRA] Kézdi-Vásárhely címere.

A város a Feketeügy lapályán, a Torja patak mellett fekszik; egyike a Székelyföld legcsinosabb városainak, melynek sajátszerü építésmódja kölcsönöz különös érdekességet. Van benne törvényszék, járásbiróság, királyi közjegyzőség, adóhivatal, pénzügyőrbiztosi állomás, katolikus aligimnázium, alsófoku ipariskola és műfaragó tanműhely. Ipara és kereskedelme igen élénk; nagy mértékben virágzik itt a szeszgyártás, valamint az agyag- és butoripar, mely utóbbi termékeivel az összes vásárokat elárasztja, két sörgyára is van. Az iparosok 12 ipartársulatban szervezkedtek s csak a csizmadiák száma 180. Az üzleti életet élénkíti két takarékpéntzár, a vasút, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. A szabadságharcban, mint az egész Háromszék, ugy e város is fontos szerepet játszott. Itt öntötte Gábor Áron a város és a többi székely helységek harangjaiból azon ágyukat, melyekkel a háromszékiek a b. Heydte és mások által ellenök vezetett oláhságot visszaverték; itt volt továbbá mindvégig az erdélyi magyar hadak lőpor- és fegyverraktára és csak 1849 jun. 25. tudta az a tulnyomó orosz-osztrák egyesült haderő elnyomni. A székely határőrségi intézmény fennállása alatt (1823-50) K.-en katonai nevelőintézet állott fenn; az épület ma laktanyául szolgál.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is