Kézizálog-kölcsönügylet
ezzel iparszerüleg foglalkozni csak iparhatósági engedély
mellett szabad. Tűzveszélyes tárgyak, katonai egyenruhák és fegyverek,
nyilvános isteni szolgálatra való eszközök, iskolai bizonyítványok,
leckekönyvek (indexek), közhivatalnokok fizetési ívei és nyugtái zálogba nem
vehetők. A zálogtárgyakról a törvény kellékeinek megfelelő zálogjegy adandó, s
azokról külön a törvény által előirt rovatokkal biró könyv is vezetendő. A
szedhető díjak legmagasabb összegét a kereskedelmi miniszter határozza meg. A
zálogtárgyakat csak a zálogjegy visszaadása és a zálogot terhelő kölcsön s
zálogkölcsöndíj lefizetése mellett lehet visszakövetelni és pedig a zálogjegy
lejárta előtt bármikor, lejárta után pedig az árverés megkezdéséig. A lejárat
után egy hónap alatt ki nem váltott zálog közjegyző v. iparhatósági kiküldött
jelenlétében megtartandó árverésen értékesítendő. A befolyt összegből a
zálogüzlettulajdonos követelését meghaladó rész az elzálogosítót illeti. K.-ek
iparszerü folytatása iparhatósági engedély nélkül mint kihágás 300 frtig
terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében azonfelül két hónapig
terjedhető elzárással is büntetendő. A törvénynek intézkedései nem terjednek ki
a kir. zálogházakra s ezeknek közvetítő intézeteire; azokra az üzletekre,
amelyek nyers terményekre, árucsarnokokban v. eladási v. bizományi raktárakban
elhelyezett árukra előlegeket adnak, s értékpapirokra való kölcsönügyletekre
(1881. évi XIV. t.-c.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|