Kézizálog-kölcsönügylet

ezzel iparszerüleg foglalkozni csak iparhatósági engedély mellett szabad. Tűzveszélyes tárgyak, katonai egyenruhák és fegyverek, nyilvános isteni szolgálatra való eszközök, iskolai bizonyítványok, leckekönyvek (indexek), közhivatalnokok fizetési ívei és nyugtái zálogba nem vehetők. A zálogtárgyakról a törvény kellékeinek megfelelő zálogjegy adandó, s azokról külön a törvény által előirt rovatokkal biró könyv is vezetendő. A szedhető díjak legmagasabb összegét a kereskedelmi miniszter határozza meg. A zálogtárgyakat csak a zálogjegy visszaadása és a zálogot terhelő kölcsön s zálogkölcsöndíj lefizetése mellett lehet visszakövetelni és pedig a zálogjegy lejárta előtt bármikor, lejárta után pedig az árverés megkezdéséig. A lejárat után egy hónap alatt ki nem váltott zálog közjegyző v. iparhatósági kiküldött jelenlétében megtartandó árverésen értékesítendő. A befolyt összegből a zálogüzlettulajdonos követelését meghaladó rész az elzálogosítót illeti. K.-ek iparszerü folytatása iparhatósági engedély nélkül mint kihágás 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében azonfelül két hónapig terjedhető elzárással is büntetendő. A törvénynek intézkedései nem terjednek ki a kir. zálogházakra s ezeknek közvetítő intézeteire; azokra az üzletekre, amelyek nyers terményekre, árucsarnokokban v. eladási v. bizományi raktárakban elhelyezett árukra előlegeket adnak, s értékpapirokra való kölcsönügyletekre (1881. évi XIV. t.-c.).

Forrás: Pallas Nagylexikon