Kézszárnyuak

(állat, Chiroptera, l. a mellékelt képet), az emlősök osztályának egyik rendje, melynek főjelleme a test kétoldalán elterülő röpülőhártya

[ÁBRA]

Az idetartozó állatok mellső végtagjainak alkarja, kézközépcsontjai és ujjpercei, a hüvelykujj kivételével, feltünően megnyultak és közöttük a repülőhártya terül el, amely innen kezdve a test két oldalán végighaladva, körülzárja a hátulsó lábakat a talpig, továbbá a farkot. Az ujjak karmai a hátulsó lábakon, valamint a mellső végtagok hüvelykujja is a mászkálásra szolgálnak s illetőleg kapaszkodásra, de azért a földön mégis meglehetős ügyetlenek. Repülésük sebes, de rendesen rövid ideig tartó, szaggatott s a madarakétól feltünően különböző. Testük általában rövid, zömök, nyakuk szintén rövid, fejük kissé megnyult, fogazatuk teljes, a fogak koronái igen élesek; orrukon legtöbbször sajátságos hártyanyujtványokat viselnek, fülüknek pedig ugynevezett fedőjük van. Testüket a repülőhártya, arcuk és fülük kivételével igen tömött és puha bunda födi. Csontrendszerük igen finom és mellkasuk bizonyos tekintetben a madarakéhoz hasonlít. Agyféltekeik simák; szemeik igen kicsinyek, de annál fejletebb szagló, halló és tapintó érzékük s különösen érzékeny a repülőhártyákuk. Emlők mellükön vannak. Legnagyobb részük rovarokkal táplálkozik, egynéhány idegenföldi madarat és kisebb emlőst is ragadoz, sőt vért is szív, de vannak gyümölcsevők is. A mérsékelt évög alatt élők téli álmot alszanak, amikor vérüknek hőmérséke lassankint alászáll. A nőstény leggyakrabban ősszel termékenyül, de azért csak tavasszal fiadzik. Számuk legnagyobb a melegebb tartományokban, mig a hidegekből hiányzanak. Ez idő szerint mintegy 400 fajt ismerünk, amelyeket két nagy csoportba osztanak, nevezetesen Gyümölcsevőkre (Frugivora) és Rovarevőkre (Insectivora). A gyümölcsevők az ó-világ forró övének és Ausztráliának lakói s a Pteropidae családba tartoznak. A rovarevők a tulajdonképeni denevérek, melyeket hártyásorruakra és simaorruakra osztanak, l. Denevérek.

Forrás: Pallas Nagylexikon