Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kherndl... ----

Magyar Magyar Német Német
Kherndl... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kherndl

Antal, mérnök-tanár, szül. Zelizen (Bars) 1842. Középiskoláit a budai főreáliskolán végezte 1859. Ezután egy esztendeig a budai műegyetemenk volt hallgatója, majd 1860-62-ben a karlsruhei műegyetemen a gépész-mérnöki szakosztályt látogatta, 1862-64. pedig a zürichi műegyetemen a mérnöki szakosztályt végezte s u. o. mérnöki oklevelet is szerzett. Félévet a zürichi műegyetemen töltött, Culmann vezetése alatt, grafosztatikai tanulmányokkal. 1865-66. Badenben mint államvasúti mérnök a heidelberga-heilbronni vasút előmunkálataiban vashidak tervezésével és költségvetéseivel foglalkozott, amikor a szakirodalmi tevékenységéről is világszerte ismert Becker volt a főnöke. Az 1866. nyár folyamán Zürich város műszaki hivatalába lépett, hol Bürkli-Ziegler vezetése alatt a Zürich számára építendő új vizvezeték és csatornázás tervezésével volt elfoglalva. 1867. nevezték ki a budapesti királyi József-műegyetem a viz-, út- és vasútépítészet tanárává s mint ilyen a hídépítéstanon és a grafosztatikán kivül (melyeknek jelenleg is az előadója), 1871-ig az út- és vasútépítéstant is, 1881-ig pedig még a vizépítéstant is előadta; 1874-77. a mérnöki és építési szakosztályok dékánja volt. 1884. a magy. tud. akadémia levelező tagjává választotta; 1887. a kereskedelemügyi minisztériumban fennállott műszaki tanács tiszteletbeli tagjává neveztetett ki és 1891 óta a földmívelésügyi minisztériumban szervezett vizügyi műszaki nagytanács tagja. A mérnök- és építészegyesületnek több ízben választmányi tagja, 1869-1870. titkára volt. Tanári tevékenysége mellett kormány, hatóságok és egyesületek meghívására számos nagyfontosságu technikai kérdés előkészítésében ill. eldöntésében tevékeny részt vett. Irodalmi művei közül, amelyek sorában a hídtartók elmélet körébe vágó önálló kutatásainak alapvető tudományos becsük van, egemlítendők: A hídanyagokban megengedett igénybevételről (Mérnök- és Építész-Egyes. Közlönye 1879 és németül Civilingenieur 1879); Hosszu nyomott rudak méretszámítása az ismételt igénybevétel elve alapján (u. o. 1880); Néhány elfogulatlan szó a budapesti Dunáról (Építő Ipar és Pester Lloyd 1880); A sztatikailag határozatlan reakcióju tartók elméletéről (M. É. E. Közlönye 1883-84); A lánchidak merevítő gerendáinak elméletéről (Értekezés a math. tudományok köréből XIV. 4., Math. és Term. Tud. Értesítő IX. 2.); A vonóláncos ívtartók grafikai elmélete (M. É. E. Közlönye 1891. és Math. és Term. Tud. Értesítő IX. 8-9); A székesfővárosi dunai hidak terveire kiirt pályázatról (M. É. E. Közl. 1894., külön lenyomatban is megjelen); A többtámaszu gerendák és a többnyilásu függőhidak merevítő gerendáinak grafikai elméletéről (u. o. 1895. és Math. és Term. Tud. Ért. XIII. 2.). Főmunkája: A Tartók Grafosztatikája címen jelenik meg a mérnök- éss építész-egyesület könyvkiadó-vállalatában (az I. köt. 1. füzete megjelent 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is