Kherndl
Antal, mérnök-tanár, szül. Zelizen (Bars) 1842.
Középiskoláit a budai főreáliskolán végezte 1859. Ezután egy esztendeig a budai
műegyetemenk volt hallgatója, majd 1860-62-ben a karlsruhei műegyetemen a
gépész-mérnöki szakosztályt látogatta, 1862-64. pedig a zürichi műegyetemen a
mérnöki szakosztályt végezte s u. o. mérnöki oklevelet is szerzett. Félévet a
zürichi műegyetemen töltött, Culmann vezetése alatt, grafosztatikai
tanulmányokkal. 1865-66. Badenben mint államvasúti mérnök a
heidelberga-heilbronni vasút előmunkálataiban vashidak tervezésével és
költségvetéseivel foglalkozott, amikor a szakirodalmi tevékenységéről is
világszerte ismert Becker volt a főnöke. Az 1866. nyár folyamán Zürich város
műszaki hivatalába lépett, hol Bürkli-Ziegler vezetése alatt a Zürich számára
építendő új vizvezeték és csatornázás tervezésével volt elfoglalva. 1867.
nevezték ki a budapesti királyi József-műegyetem a viz-, út- és vasútépítészet
tanárává s mint ilyen a hídépítéstanon és a grafosztatikán kivül (melyeknek
jelenleg is az előadója), 1871-ig az út- és vasútépítéstant is, 1881-ig pedig
még a vizépítéstant is előadta; 1874-77. a mérnöki és építési szakosztályok
dékánja volt. 1884. a magy. tud. akadémia levelező tagjává választotta; 1887. a
kereskedelemügyi minisztériumban fennállott műszaki tanács tiszteletbeli
tagjává neveztetett ki és 1891 óta a földmívelésügyi minisztériumban szervezett
vizügyi műszaki nagytanács tagja. A mérnök- és építészegyesületnek több ízben
választmányi tagja, 1869-1870. titkára volt. Tanári tevékenysége mellett
kormány, hatóságok és egyesületek meghívására számos nagyfontosságu technikai
kérdés előkészítésében ill. eldöntésében tevékeny részt vett. Irodalmi művei
közül, amelyek sorában a hídtartók elmélet körébe vágó önálló kutatásainak
alapvető tudományos becsük van, egemlítendők: A hídanyagokban megengedett
igénybevételről (Mérnök- és Építész-Egyes. Közlönye 1879 és németül
Civilingenieur 1879); Hosszu nyomott rudak méretszámítása az ismételt
igénybevétel elve alapján (u. o. 1880); Néhány elfogulatlan szó a budapesti
Dunáról (Építő Ipar és Pester Lloyd 1880); A sztatikailag határozatlan
reakcióju tartók elméletéről (M. É. E. Közlönye 1883-84); A lánchidak merevítő
gerendáinak elméletéről (Értekezés a math. tudományok köréből XIV. 4., Math. és
Term. Tud. Értesítő IX. 2.); A vonóláncos ívtartók grafikai elmélete (M. É. E.
Közlönye 1891. és Math. és Term. Tud. Értesítő IX. 8-9); A székesfővárosi dunai
hidak terveire kiirt pályázatról (M. É. E. Közl. 1894., külön lenyomatban is
megjelen); A többtámaszu gerendák és a többnyilásu függőhidak merevítő
gerendáinak grafikai elméletéről (u. o. 1895. és Math. és Term. Tud. Ért. XIII.
2.). Főmunkája: A Tartók Grafosztatikája címen jelenik meg a mérnök- éss
építész-egyesület könyvkiadó-vállalatában (az I. köt. 1. füzete megjelent
1893).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|