Khevenhüller
(Khevenhiller), osztrák főnemes-család, mely a hagyomány
szerint Kevenhüllből (Felső-Pfalznak egyik helységéből) még a XI. sz.-ban
vándorolt be Karintiába. V. Jánosnak (megh. 1486.) 6 fia közül Kristóf lett
megalapítója a frankenburgi, Zsigmond pedig a hochosterwitzi ágnak (igy nevezve
hasonló nevü karintiai főbirtokukról). Az előbbi 1593., az utóbbi 1725. nyerte
el a birodalmi grófi rangot. A hochostrowitzi ágból számazott János József, ki
Metsch grófnak leányát vette nőül, azóta K.-Metsch grófnak nevezte magát, 1763.
pedig a birodalmi hercegi rangot kapta. Ezen ág élén jelenleg K.-Metsch Károly
(szül. 1839 dec. 19) áll. A frankenburgi ág kihalt 1817 jun. 5-én
K.-Frankenburg Hugó Antal grófban. E család jelesebb tagjai: K. Ferenc Kristóf,
szül. Klagenfurtban 1588 febr. 21, meghalt Badenben (Bécs mellett) 1650 junius
13. Hosszabb külföldi utazások után az udvarhoz jött, ahol mint ügyes diplomata
Khleslnek, a mindenható miniszternek bizalmát teljes mértékben megnyerte.
1616-ban spanyol követté nevezték ki, 1631. a királyné főudvarmestere lett.
Államférfiui munkássága közepette történetirással is foglalkozott. Történeti
munkájának címe: Annales Ferdinandei (teljes kiadás, Lipcse 1716-26, 12 köt.);
német nyelven is irta meg II. Ferdinánd történetét. V. ö. Stülz, Jugend u.
Wanderjahre d. Grafen Fr. (Chr. v. K. nach dessen eignen Aufzeichnungern
(Archiv für Kunde österr. Geschichtquellen 1850). - K. Lajos András gróf,
Ferenc Kristóf unokája, szül. 1683 nov. 11., megh. 1774 jan. 26. A Szavójai
Jenő nevét viselő dragonyos ezredben és Jenő szemei alatt kezdé pályáját s III.
Károly alatt, a törökök elleni háboruban (1716-18) tüntette ki magát
legelőször. Részt vett Pétervárad ostromában és Belgrád előtt is harcolt, és
azután Eszékre került mint parancsnok. Eszéken irta ismertes munkáját:
Instructionen für Kavalleire u. Infanterie, mely még mai nap is fontossággal
bir. (V. ö. Hadi exercitium. Magyarra fordította Kovács János 1746). 1734.
átvette az olaszországi seregek vezérletét, de már 1736. Bécsbe ment, ahol
titkos tanácsosnak s tábornoknak nevezték ki, de nemsokára Szlavoniába küldték.
Az újonnan kitört török háboruban ismét tevékeny részt vett, elfoglalta nevezetesen
Nizzát, Widdint is ostromolta és Radojavacnál harcolt. Az osztrák örökösödési
háboruban előbb Bécs falait helyezte jobb karba, azután Linzet és Passaut
foglalta vissza s Bajorországba nyomult, melyet utóbb (1734) még egyszer
kerített hatalmába. Miután még a Rajna mentén harcolt, 1734 végén visszatért
Bécsbe, ahol Mária Terézia rendkivüli mértékben kitüntette. Naplóit, melyek
érdekes világot vetnek korára, Wolf A. adta ki ezen cím alatt: Aus dem Hofleben
Maria Theresias (Bécs 1858). A nemzeti muzeum birtokában levő kézirat nyomán).
V. ö. Thürheim gr., L. A. Gr. v. K.-Frankenburg (Bés 1878); Czerwenka, Die K.
(Bécs 1867); Krones cikkét az Allg. D. Biographieban (XV. köt.). A család
nevezetesebb élő tagjai: Rudolf gróf, brüsszeli osztrák-magyar követ, szül.
1844 jun. 18. Bécsben; Károly gr., alexandriai osztrák-magyar konzul, szül.
1854 jan. 5. St.-Pöltenben.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|