(Chiva) v. Urgends, 1. khánság Ny-i Turkesztánban, 1873 óta
orosz protektorátus alatt, az Amu-darja, az Aral-tó és a 40° 20" alatt elvonuló
É-i szélességi kör között. Területe 57,800 km2, lakóinak száma
700,000. K. nagyobb része homoksivatag, amelyben növényi életet csak az
oázisain találhatni. A lakosoknak legalább a fele nomád; különböző törzsekhez
tartoznak; ilyenek: az özbégek, az uralkodó osztály, a tadsikok v. szartok, a
kereskedők és a turkomannok és kara-kalpakok, a homokpuszták nomádjai; mindezek
szunnita mohammedánusok és a műveltség alacsony fokán állanak. Az ipar
jelentéktelen; selyem-, bársonykelmék szövésére és házi szerek készítésére
szorítkozik. A kereskedlem is csekély; (1888) mintegy 57,000 bál pamutot vittek
ki. A kháni hatalom örökös; 1873 óta más hatalommal semmiféle szerződést az
oroszok beleegyezése nélkül nem köthet; területén az oroszok, akik a jogköre
alól ki vannak véve, szabadon kereskedhetnek. Mivel az oroszoknak hadi sarc
címén évenkint fizetendő kárpótlás (2 millió rubel) a khán és alattvalói közt
gyakran teremt összeütközést, az orosz haderő gyakran volt kénytelen a kháni
hatalom fentartása végett K. területén megjelenni.
2. K., az ugyanily nevü khánság fővárosa, 635 km.-nyire
Krasznovszktól, az Amu-darja (ettől 30 km.-nyire) Pelvan-adab nevü
csatornájának folytatása, a Csirdseli mellett, 4-5000 lak., szőnyegkészítéssel
és pamutkelmeszövéssel. Az alacsony, düledező fallal körülvett és piszkos
agyagházakból álló városban legjelentékenyebb épületek: a külön fallal
körülfogott citadella, abban lakik a khán és legelső tanácsadói, több mecset,
melyek közt a legszebb az, amelyben Polvan v. Pehlivan nevü mohammedánus
szentnek és néhány khánnak sírja látható; végül a karavánszeráj. K. a hazája az
ősrégi, már Herodotosnál említett choraszmiaiaknak; a középkorban Choraszmia,
Chovareszmia néven a XII. sz.-ig a szeldsuki törökök uralma alatt állott;
ezeknek egyik helytartója Icisz magát tőlük függetlenítette. Icisz legutolsó
utóda Dselal-ed-din-Mankberni, a tudományok barátja és egy új időszámítás
megalapítója volt, aki 1231-ben a mongolok ellenében elesett. A mostani khánság
megalapítói az özbégek (l. o.) voltak. A mostani kháni családnak ősatyja
Mohammed Rachim (1802-25). Az orosz kozákok már a XVI. sz.-ban betörtek K.-ba.
Nagy Péter cár szintén tett kisérletet K. meghódítására, de eredménytelenül.
1839. I. Miklós cár Porovszkíj vezérlete alatt küldött ki ugyanilyen célból egy
csapatot, de ez a sivatagokban éhségtől és hidegtől tönkre ment. Csak midőn az
oroszok Kokant és Bokharát uralmuk elismerésére szorították (1857-68),
vívhattak ki eredményeket K. lakói ellen, akik az Aral- és Kaspi-tó közt
elterülő vidéket folytonosan nyugtalanították. 1872 nov. havában Kaufmann
generális 3 oldalról nyomult be K.-ba és 1873. a fővárost is elfoglalta, a
khánt pedig az orosz protektorátus elfogadására kényszerítette.
Forrás: Pallas Nagylexikon