Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Khiva... ----

Magyar Magyar Német Német
Khiva... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Khiva

(Chiva) v. Urgends, 1. khánság Ny-i Turkesztánban, 1873 óta orosz protektorátus alatt, az Amu-darja, az Aral-tó és a 40° 20" alatt elvonuló É-i szélességi kör között. Területe 57,800 km2, lakóinak száma 700,000. K. nagyobb része homoksivatag, amelyben növényi életet csak az oázisain találhatni. A lakosoknak legalább a fele nomád; különböző törzsekhez tartoznak; ilyenek: az özbégek, az uralkodó osztály, a tadsikok v. szartok, a kereskedők és a turkomannok és kara-kalpakok, a homokpuszták nomádjai; mindezek szunnita mohammedánusok és a műveltség alacsony fokán állanak. Az ipar jelentéktelen; selyem-, bársonykelmék szövésére és házi szerek készítésére szorítkozik. A kereskedlem is csekély; (1888) mintegy 57,000 bál pamutot vittek ki. A kháni hatalom örökös; 1873 óta más hatalommal semmiféle szerződést az oroszok beleegyezése nélkül nem köthet; területén az oroszok, akik a jogköre alól ki vannak véve, szabadon kereskedhetnek. Mivel az oroszoknak hadi sarc címén évenkint fizetendő kárpótlás (2 millió rubel) a khán és alattvalói közt gyakran teremt összeütközést, az orosz haderő gyakran volt kénytelen a kháni hatalom fentartása végett K. területén megjelenni.

2. K., az ugyanily nevü khánság fővárosa, 635 km.-nyire Krasznovszktól, az Amu-darja (ettől 30 km.-nyire) Pelvan-adab nevü csatornájának folytatása, a Csirdseli mellett, 4-5000 lak., szőnyegkészítéssel és pamutkelmeszövéssel. Az alacsony, düledező fallal körülvett és piszkos agyagházakból álló városban legjelentékenyebb épületek: a külön fallal körülfogott citadella, abban lakik a khán és legelső tanácsadói, több mecset, melyek közt a legszebb az, amelyben Polvan v. Pehlivan nevü mohammedánus szentnek és néhány khánnak sírja látható; végül a karavánszeráj. K. a hazája az ősrégi, már Herodotosnál említett choraszmiaiaknak; a középkorban Choraszmia, Chovareszmia néven a XII. sz.-ig a szeldsuki törökök uralma alatt állott; ezeknek egyik helytartója Icisz magát tőlük függetlenítette. Icisz legutolsó utóda Dselal-ed-din-Mankberni, a tudományok barátja és egy új időszámítás megalapítója volt, aki 1231-ben a mongolok ellenében elesett. A mostani khánság megalapítói az özbégek (l. o.) voltak. A mostani kháni családnak ősatyja Mohammed Rachim (1802-25). Az orosz kozákok már a XVI. sz.-ban betörtek K.-ba. Nagy Péter cár szintén tett kisérletet K. meghódítására, de eredménytelenül. 1839. I. Miklós cár Porovszkíj vezérlete alatt küldött ki ugyanilyen célból egy csapatot, de ez a sivatagokban éhségtől és hidegtől tönkre ment. Csak midőn az oroszok Kokant és Bokharát uralmuk elismerésére szorították (1857-68), vívhattak ki eredményeket K. lakói ellen, akik az Aral- és Kaspi-tó közt elterülő vidéket folytonosan nyugtalanították. 1872 nov. havában Kaufmann generális 3 oldalról nyomult be K.-ba és 1873. a fővárost is elfoglalta, a khánt pedig az orosz protektorátus elfogadására kényszerítette.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is