Khlesl
Menyhért, birornok és osztr. államférfiu, szül. Bécsben
1552., megh. u. o. 1630 szept. 18. Alacsony sorsból emelkedett nagy állásokra.
16 éves korában áttért a kat. vallásra és Ingolstadtban a jezsuiták intézetében
végezte tanulmányait. 1579. a bécsi egyet. kancellárja és kononokká lett, 1588.
a bécsujhelyi püspökség kormányzójává, 1598. pedig bécsi püspökké tették. Mint
Mátyás főhercegnek kancellárja és bizalmi férfia nagy befolyást nyert az
ügyekre s ezen befolyását különösen a protestáns vallás hivei és a rendek ellen
érvényesítette és sokat tett a kat. érdekek és a tanügy előmozdítása körül.
1606. pedig fontos szerepe volt abban, hogy a Habsburg-család mérvadó tagjai a
tunya Rudolf császár és király ellen szövetkeztek és annak letételét
elhatározták. 1615. bibornokká lett, de 3 évvel később hatalmát és befolyását
váratlanul elvesztette. Midőn ugyanis Ferdinánd főhercegnek a csehekkel szemben
engedékenységet javasolt, Ferdinánd, nemkülönben Miksa főherceget annyira maga
ellen ingerelte, hogy ezek K.-t elfogatták és Ambras várába záratták, ahol
1618-22-ig fogva maradt. 1622. visszanyerte szabadságát és ezóta előtt Rómában,
1627-től fogva haláláig pedig Bécsben lakott. A magyarokkal szemben
barátságtalan politikának volt a szószólója és különösen Bethlen Gábor ellen
izgatta a bécsi udvart. Ránk maradt egy valószinüen K.-től avagy közvetlen
környezetétől származott emlékirat, mely Bethlen Gábor megbuktatásával
foglalkozik. V. ö. Hammer-Purgstall, Kard K.-s Leben (4 köt.); Kerschbaumer,
Kardinal Khlesl (Bécs 1865). L. Gindely műveit. Pettkó Béla, Emlékirat Bethlen
Gábor megbuktatásáról (Századok 1890, 144. l.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|