Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Khlesl... ----

Magyar Magyar Német Német
Khlesl... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Khlesl

Menyhért, birornok és osztr. államférfiu, szül. Bécsben 1552., megh. u. o. 1630 szept. 18. Alacsony sorsból emelkedett nagy állásokra. 16 éves korában áttért a kat. vallásra és Ingolstadtban a jezsuiták intézetében végezte tanulmányait. 1579. a bécsi egyet. kancellárja és kononokká lett, 1588. a bécsujhelyi püspökség kormányzójává, 1598. pedig bécsi püspökké tették. Mint Mátyás főhercegnek kancellárja és bizalmi férfia nagy befolyást nyert az ügyekre s ezen befolyását különösen a protestáns vallás hivei és a rendek ellen érvényesítette és sokat tett a kat. érdekek és a tanügy előmozdítása körül. 1606. pedig fontos szerepe volt abban, hogy a Habsburg-család mérvadó tagjai a tunya Rudolf császár és király ellen szövetkeztek és annak letételét elhatározták. 1615. bibornokká lett, de 3 évvel később hatalmát és befolyását váratlanul elvesztette. Midőn ugyanis Ferdinánd főhercegnek a csehekkel szemben engedékenységet javasolt, Ferdinánd, nemkülönben Miksa főherceget annyira maga ellen ingerelte, hogy ezek K.-t elfogatták és Ambras várába záratták, ahol 1618-22-ig fogva maradt. 1622. visszanyerte szabadságát és ezóta előtt Rómában, 1627-től fogva haláláig pedig Bécsben lakott. A magyarokkal szemben barátságtalan politikának volt a szószólója és különösen Bethlen Gábor ellen izgatta a bécsi udvart. Ránk maradt egy valószinüen K.-től avagy közvetlen környezetétől származott emlékirat, mely Bethlen Gábor megbuktatásával foglalkozik. V. ö. Hammer-Purgstall, Kard K.-s Leben (4 köt.); Kerschbaumer, Kardinal Khlesl (Bécs 1865). L. Gindely műveit. Pettkó Béla, Emlékirat Bethlen Gábor megbuktatásáról (Századok 1890, 144. l.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is