Khorasszan

azaz a Nap-, a Kelet országa; az a terület, mely a Turáni-alföld sivatagai és az Iráni-fensík felsejében levő sós puszta között fekszik; Afghanisztántól Mozen-Deran és Irak-Adsmi persa tartományokig terjed. A 809-1200 m. magas területen számos hegy emelkedik, igy az Ala-Dagh, a Dsuvein-Kó, a Gezuk-Kó és a Dubus-Kó. Klimája nyáron át nagyon forró, télen meglehetősen hideg; a talaj csak ott termékeny, ahol csatornákkal termékenyíthető. Politikailag K. nem egységes tartomány többé. Kisebb K-i része Herat (l. o.) név alatt Afghanisztánhoz tartozik; a nagyobb Ny-i rész a persa birodalom legészakkeletibb részét teszi. E rész területe 322,118 km², 843,000 lakossal. Nagyrészt a Lut (D-en) a lakhatatlan nagy sós pusztákból és a Nagy sós pusztaságból v. Kenir-ből (É-on) s más lakhatatlan földrészekből áll. K.-ban főleg gabonát, gyümölcsöt, bort, gyógyfüveket és selymet termelnek. Tenyésztenek tevét, lovakat és finom gyapjas juhokat is. A lakosok java része tadsik; azonkivül vannak arab, török, kurd és afghanisztán eredetü törzsek is, amelyek a marhatenyésztés mellett főként rablásból élnek. Az ipar jelentéktelen, annál jobban virágzó a karaván-kereskedés. A tartomány fővárosa Meshed (l. o.), amelytől Ny-ra fekszik az egykor hires Nisapur; közelebb ÉNy-on a régi főváros, Thusz romjai vannak s köztük Firduszi sírja. K. Partiea, Margiana és Aria régi iráni tartományokból áll s a persa birodalom részét képezte. Kr. e. a III. sz.-ban K-i része Baktria görög királyainak uralma alá jutott, akiknek, valamint a Seleucusok bukása után előbb a partus birodalom egy részét képezte az Arszacidák alatt, majd a persa birodalom egy részét a Szaszanidák alatt. Mikor 646. a khalifák a persa birodalmat meghódították, K. ezek hatalmába jutott, mignem 820. Tahir helytartó függetlenné tette magát tőlük. A XI. sz. elején a Szaszanidák bukásával a Ghaznavidák uralma alá jutott. De már 1037. a szeldsukok a Ny-i részen önállósították magukat, 1117. pedig Szandsar, egész Persia szeldsuk ura K.-t a maga monárkiájával egyesítette. 1220. Dsingisz-Khán útján a monglok uralma alá került. Tamerlan halála után középpontja volt emennek fia, Sá-Rokh hatalmának, akinek uralkodása alatt K. nagyon boldog volt. Saibek khán, az uszbekek vezére, 1507. elkergette Sá-Rokh utódait, hosszu harcok után azonban K.-t a persa sahnak, Iszmael Szufinak volt kénytelen átengedni. A persáké is maradt, Herat kivételével, amely 1716. az afghánoké lett. V. ö. Mac Gregor, Narrative of a journey through the province of C. (2 köt., London 1879).

Forrás: Pallas Nagylexikon