Khuen-Héderváry

Károly gróf, horvát bán, szül. Freiwaldauban (Felső-Szilézia) 1849 máj. 23., mint belási Khuen Antal szlavoniai földbirtokos és báró Izdenczy Angelika fia. Jogi tanulmányait a zágrábi jogakadémián végezte és erre rövid időig a zágrábi törvényszéknél gyakornokoskodott. Nyilvános pályáját a hetvenes évek kezdetén Verőce vmegyében kezdette. Korán megválasztották a horvát országgyülésbe, honnan Horvátország képviseletében a magyar országgyülésbe küldetett fel. Mint viczai és hédervári gróf Viczay Héder családja utolsó fisarjának örököse, egy 1874 dec. 5. Bécsben kelt legfelsőbb elhatározás alapján családneve mellé a Héderváry (l. o.) nevet felvette, «belási» előnevét a «hédervári» előnévvel felcserélte és végre címerét a Viczay család címerével egyesítette. A jog- és államtudományi szakban szerzett alapos ismereteit csakhamar a közigazgatás gyakorlati terein érvényesítette, mert 1879. Győr vármegye főispánjává neveztetett ki, hol a vizáradások idején elsőrendü adminisztrativ tehetségnek bizonyult. 1883. dec. 1. Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjává neveztetett ki, mely méltóságot most is viseli. Mint bán a kezdetben kinálkozó nehézségekkel szerencsésen és erélyesen megküzdött, a felizgatott kedélyeket lecsillapította, a zilált pártviszonyokat rendezte, a magyar állameszmét megszilárdította és nagy reformokat létesített különösen a közigazgatás és tanügy terén. Ezen érdemeiért a király az első osztályu vaskorona-renddel, majd pedig az aranygyapjas-renddel tüntette ki. A bán azonkivül valóságos belső titkos tanácsos és cs. és kir. kamarás. Újabb időben igen jelentékeny részt vett a magyarországi politikában. 1894 májusban a főrendiházban a kormány egyházpolitikai javaslatai mellett szólalt fel, de némileg mérséklő szellemblen. 1894 junius elején a koronától megbizást nyert magyar minisztérium alakítására, de a szabadelvü párt ellenzése miatt e megbizása nem vezetett célhoz. Hasonló sorsra jutott 1895 elején is, midőn a Wekerle-minisztérium elbocsátásakor szintén ő volt megbizva a kabinet alakításával.

Forrás: Pallas Nagylexikon