Khuen-Héderváry
Károly gróf, horvát bán, szül. Freiwaldauban
(Felső-Szilézia) 1849 máj. 23., mint belási Khuen Antal szlavoniai földbirtokos
és báró Izdenczy Angelika fia. Jogi tanulmányait a zágrábi jogakadémián végezte
és erre rövid időig a zágrábi törvényszéknél gyakornokoskodott. Nyilvános
pályáját a hetvenes évek kezdetén Verőce vmegyében kezdette. Korán
megválasztották a horvát országgyülésbe, honnan Horvátország képviseletében a
magyar országgyülésbe küldetett fel. Mint viczai és hédervári gróf Viczay Héder
családja utolsó fisarjának örököse, egy 1874 dec. 5. Bécsben kelt legfelsőbb
elhatározás alapján családneve mellé a Héderváry (l. o.) nevet felvette,
«belási» előnevét a «hédervári» előnévvel felcserélte és végre címerét a Viczay
család címerével egyesítette. A jog- és államtudományi szakban szerzett alapos
ismereteit csakhamar a közigazgatás gyakorlati terein érvényesítette, mert
1879. Győr vármegye főispánjává neveztetett ki, hol a vizáradások idején
elsőrendü adminisztrativ tehetségnek bizonyult. 1883. dec. 1. Horvát-Szlavon-
és Dalmátországok bánjává neveztetett ki, mely méltóságot most is viseli. Mint
bán a kezdetben kinálkozó nehézségekkel szerencsésen és erélyesen megküzdött, a
felizgatott kedélyeket lecsillapította, a zilált pártviszonyokat rendezte, a
magyar állameszmét megszilárdította és nagy reformokat létesített különösen a
közigazgatás és tanügy terén. Ezen érdemeiért a király az első osztályu
vaskorona-renddel, majd pedig az aranygyapjas-renddel tüntette ki. A bán
azonkivül valóságos belső titkos tanácsos és cs. és kir. kamarás. Újabb időben
igen jelentékeny részt vett a magyarországi politikában. 1894 májusban a
főrendiházban a kormány egyházpolitikai javaslatai mellett szólalt fel, de
némileg mérséklő szellemblen. 1894 junius elején a koronától megbizást nyert
magyar minisztérium alakítására, de a szabadelvü párt ellenzése miatt e
megbizása nem vezetett célhoz. Hasonló sorsra jutott 1895 elején is, midőn a
Wekerle-minisztérium elbocsátásakor szintén ő volt megbizva a kabinet
alakításával.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|