Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kiadás expenditure...
kiadás expense
kiadás issue
kiadás outlay
kiadás (kön... edition
kiadás (pén... disbursemen...
kiadások charges
kiadások expenditure...
kiadások expenses
kiadások outgoings
kiadások outlay
kiadások el... estimate of...
kiadásokat ... dividing th...
kiadásokat ... dividing th...

Magyar Magyar Német Német
kiadás Auflage (e)...
kiadás Auslage (e)...
kiadás & kö... Ausgabe (e)...
kiadás (kön... Verlag (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kiadás

A K. kérdése a külföldön elkövetett bűntettek megbüntetésének kérdésével függ össze. A büntettessel szemben, aki a bűntettnek külföldön elkövetése után a belföldre menekül, a belföldi államhatalom háromféle magatartást követhet: 1. nem bántja, 2. maga bünteti, 3. kiadja. Az első eljárás az általános világjogrend érdekeivel, az államnak nemzetközi jogi kötelmeivel, de saját érdekeivel is áll ellentétben, mert az államot a külföld legveszélyesebb elemeinek menhelyévé, azilumává teszi. Ez az eljárás azért csak politikai bűntettesekkel szemben jó alkalmlazása; a 2-iknak ellene áll a büntetőtörvények alapjául elfogadott területiség (territorialitás) elve, amely szerint a szabály az, hogy minden állam csak a saját területén elkövetett bűncselekmények miatt jár el; nehogy tehát a bűntettes büntetlen maradjon, az érdekelt államnak kiadandó. A K. ehhez képest a külföldi államnak nyujtott nemzetközi jogsegély jellegével bir. Némely államokban a K.-t törvény szabályozza, amely azután a külföldi államokkal kötendő szerződéseknek alapját képezi, ilyen törvény van Belgiumban, Hollandiában, Angliában. Másutt - igy nálunk is - a K.-t kizárólag államszerződések szabályozzák. Hazánk eddig következő államokkal kötött K.-i szerződést: Anglia 1874. II.; Amerikai Egyesült-Államok 1871. XLIII.; Belgium 1873. IX. és 1881. XIX.; Brazilia 1884. XXXVII.; Franciaország 1871. XXV.; Luxemburg 1882. XXXVII.; Montenegro 1873. XXV.; Monaco 1881 VI.; Németalföld 1881. XVIII.; Olaszország 1871. XXVI. és 1883. XL.; Oroszország 1875 XXXVIII., Svéd-Norvégország 1871. XXIV.; Szerbia 1882: XXXIV. t.-c. - Verzérelvek: 1. magyar állampolgár ki nem adható. Az elv, hogy az államok saját honosaikat ki nem adják, - eddig - általánosan el van fogadva, Angliának kivételével. 2. Politikai bűntettek és vétségek s ezekkel összefüggő bűncselekmények (indélits connexes) miatt K.-nak helye nincs. Az u. n. belga merényletszándék értelmében azonban sem politikai, sem ilyennel kapcsolatos bűncslekménynek nem tekinthető a fejedelem személye v. annak tagjai ellen elkövetett merénylet, amely gyilkosság, orgyilkosság v. mérgezés tényálladékát állapítja meg. A politikai bűntett fogalmát a szerződések meg nem határozzák. Újabban mindinkább hódít az a helyes felfogás, amely szerint a közönséges bűntett (gyilkosság, gyujtogatás, lopás) elemeit kimerítő cselekmény miatt nem tagadandó meg a K. pusztán azért, mer a tettest politikai indokok vezérelték; valamint azon körülmény, hogy a nemzetközi támadásnak kitett jogérdekek nemzetközi védelemben részesítendők (kommunisztikus, anarkisztikus, nihilisztikus merényletek). 3. K. csak akkor engedélyezheti, ha a cselekmény ugy a megkereső, mint a megkeresett állam törvényei szerint oly bűncselekmények miatt van helye, mert belföldön akár magyar honos, akár külföldi által elkövetett bűncselekmények a belföldi törvény szerint büntetendők. Itt azonban két eset lehetséges; a tettes t. i. a cselekményt vagy a K.-t kérő állam területén, vagy másutt követte el, s a K.-t mindkét állam kéri. P.: egy orosz alattvaló bűntettet követ el Franciaországban s hazánkba menekül, s a K.-t ugy Franciaország mint Oroszország kérik. Ily esetben némely szerződés szerint a K. fakultativ, más szerződések szerint a választás joga a megkeresett államot illeti; más szerződések szerint, ismét elsőbbségi igénye van annak az államnak, amelynek területén a bűntett elkövettetett; egyébként az elsőbbség azé az államé, amely a K.-t elébb kérte (prior tempore potior jure). 5. Általános elv, hogy K.-nak csak súlyosabb bűncselekmények miatt van helye. Szerződéseinek jobbára oly bűntettekre vagy vétségekre szorítják a K.-t, amelyek mindkét szerződő fél törvényei szerint legalább egy évi szabadságvesztés büntetéssel büntetendők; a braziliai szerződés még azt követeli, hogy e cselekmény által okozott v. okozhatott kár legalább 1000 frtra rúgjon. 6. Kisérlet s bűnrészesség miatt is helye van a K.-nak. 7. A szerződések rendesen taxitive is felsorolják azokat a bűncslekményeket, amelyek miatt a K. engedélyezhető. 8. A kiadott bűntettes csak azért a bűntettért vonható felelősségre, amely miatt kiadatott, a K. előtt esetleg elkövetett más bűncselekmény miatt bűnvádi eljárásnak helye nincs, kivéve, ha elég ideje volt elhagyni az államot, amelynek kiadatott (ez az idő rendesen egy hónap); vagy ha a bűnvádi eljárás megindításába ő maga beleegyezett (mert volenti non fit injuria); vagy ha a K.-t engedélyezett állam beleegyezik. 9. Nincs helye a K.-nak oly bűntett miatt, mely miatt kiadatni kért egyén a megkeresett állam területén már bűnvádi eljárás alá vétetett és felmentetett, vagy az eljárás ellene megszüntettetett, vagy elitéltetett s büntetését kiállotta; nincs helye K.-nak akkor sem, ha elévülés forog fenn; ha a bűnvádi eljárást, vagy ha már elitélt egyénről van szó, a bűntetés végrehajtását a megkereső vagy a megkeresett állam törvényei szerint az elévülés kizárja. 10. Vannak esetek, melyekben a K. elhalasztható. Ha jelesül a kiadandó egyén a megkeresett állam területén is követett el bűntettet, a K. rendszerint csak akkor engedélyeztetik, ha ez az ügy végleg elintéztetett s elitélés esetében, ha a kiadandó egyén büntetését kiállotta. Az elhalasztás azonban csak fakultativ. Az államok lehetőleg egymás kezére járnak. Igy p. a 80-as évek elején bizonyos Zs. magyar honos egy budapesti pénzintézet kárára nagymérvü csalásokat s közokirathamisításokat követett el. Bécsbe menekülvén, ugyanott hasonló bűncslekményeket követett el, amelyekért Bécsben 7 évi fegyházra itélték. Nehogy az itteni bűnvádi eljárásnak ily hosszu ideig szüntelenie kelljen, az osztrák kormány az elitéltet kiadta akként, hogy a bűnvádi eljárás lejárta és az itélethozatal után a bűnös ottani büntetésnek kiállása után pedig ismét ki fog szolgáltatni az itteni büntetésnek végrehajtása céljából. 11. A bűnösnek K.-a egymagában nem mindig meríti ki a nemzeközi jogsegély igényeit. A szerződések azért intézkednek arról is, hogy a bűnössel, vagy ha az kézre nem keríthető, nélküle is, a megkeresett állam területén levő bűnjelek s más bizonyítékok a megkereső államnak kiszolgáltattassanak, az illető tárgyakra harmadik személyek által esetleg jóhiszemüen szerzett jogok épségben tartásával. 12. Ha a megkereső és a megkeresett államok nem szomszédok, s a szállításnak egy harmadik állam területén át kell történnie, ehhez ennek az államnak beleegyezése szükséges. Szerződéseink ezt az u. n. tranzito K.-t is szabályozzák. 13. A K.-sal összefüggőleg már irányban nyujtandó jogsegély is képezi a K.-i szerződések tárgyát. Szükségessé válhatik jelesül külföldön lakó tanuknak kihallgatása, külföldi tanuknak megjelenése a végtárgyalásra, a vádlottnak szembesítése külföldön letartóztatott oly egyénekkel, kiknek K.-a bármi oknál fogva nem eszközölhető. 14. A K. iránti kérelem kellően felszerelendő; jelesül a kiadandó egyén ellen hozott büntető itélettel vagy vádhatározattal, vagy elfogatási paranccsal, határozott megjelölésével a bűncselekménynek, mely miatt a K. kéretik. Sürgős esetekben a letartóztatás és K. távirati úton is kérhető ugyan, de a szerződések megállapítják a határidőt, mely alatt a kellően felszerelt K.-i kérelem előterjesztendő s melynek elmulasztása esetében a letartóztatott egyént szabadlábra helyezik. 15. Mint minden nemzetközi érintkezés, K.-i eljárás is diplomáciai úton megy. 16. K.-i szerződés hiánya a K.-t nem zárja ki; ily esetekben a viszonosság elve irányadó. 17. A K.-i kérelem fölött hazánkban az igazságügyminiszter határoz. 18. Ausztriával K.-i szerződésünk nincs, de a szorosabb viszony azt hozza magával, hogy Ausztria és Magyarország között -kihágásoknak kivételével - oly csekélyebb vétségek miatt is van K.-nak helye, melyek miatt más külföldi államokkal szemben K. nem engedélyeztetik. Továbbá osztrák honost csak saját államhatóságának lehet kiadni, valamint viszont Ausztria magyar honost csakis a magyar államnak ad ki. 19. Horvátország igazságügyi autonomiával bir ugyan, de nem külöldi, hanem a magyar állam területnek alkatrésze. Horvátországgal szemben azért nem a K. nemzetközi jogsegélye, hanem a belföldi jogsegély elvei irányadók.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is